KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kíméletlen

Géczi Zoltán

A Prayer Before Dawn – brit-francia, 2017. Rendezte: Jean-Stephane Sauvaire. Írta: Jonathan Hirschbein és Nick Saltrese. Kép: David Ungaro. Zene: Nicolas Becker. Szereplők: Joe Cole (Billy), Pornchanok Mabklang (Fame), Panya Yimmumphai (Keng), Vithaya Pansringarm (Preecha). Gyártó: Senorita Films / Indochina Productions. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 117 perc.

 

A mívesebb tartalomra szomjazó filmbarátok szemében a harcművészeti műfaj sosem kapta meg a megérdemelt megbecsülést, a klasszikus sportdráma zsánere pedig hiába számít kurrens kategóriának a független fesztiválokon és a nagypresztízsű díjkiosztókon, a szélesebb közönséget már kevésbé képes megszólítani. Jean-Stéphane Sauvaire mozija látszólag ebbe a holtsávba sodródott, holott sokkal inkább tekinthető karakterdrámának, amely a Joe Cole által megformált thai box harcosra fókuszál; a fiatal angol színész, akire Jeremy Saulnier Green Roomjában figyelhetett fel a műértő közönség, ritkán látható one man showt prezentál 117 percben.

A drogbalhé miatt elítélt, Thaiföld legszörnyűbb börtönébe vetett bunyós túlélőtörténete mind lélektanilag, mind fizikailag könyörtelen puritánsággal kerül bemutatásra, a test dekonstrukciója és a szellem pokoljárása mindenféle álszeméremtől mentes, émelygésre hajlamos egyéneknek ellenjavallott jelenetekben lép újabb és újabb stációkba. Az eredeti nyelvi környezet megtartása (thai nyelvű szöveg ritkán került feliratozásra), a minimális angol dialógusok alkalmazása nemkülönben hatásos rendezői eszköznek bizonyul: a komfortzónájából kiszakított nézőt a főszereplőhöz hasonlóan nyeli el a Bangkok Hilton idegen és fenyegető közege, ahol a legcsekélyebb gesztus is végzetes atrocitásba torkollhat. Miután a rendező a további szerepeket thaiföldi ex-fegyencekre osztotta, illetve valódi börtönben forgatott, hiteles keretet sikerült adni a filmnek, amelynek szívét-lelkét a mindössze 30 éves angol színész hátborzongató vászonjelenléte és bámulatos metamorfózisa adja ki. Nyilvánvaló, hogy A kíméletlen nem a martial arts zsáner híveinek vagy a sportfilmek rajongóinak forgott; sem letaglózó nyersességét, sem szilaj lendületét, sem elemi erejű hatását nem csorbítja efféle önkorlátozó rendezői szemlélet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13815