KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szeretteink körében

Pápai Zsolt

The Hollars – amerikai, 2016. Rendezte: John Krasinski. Szereplők: Margo Martindale, Sharlto Copley, John Krasinski. Forgalmazó: Sony. 88 perc.

 

Kevés borzalmasabb élmény létezik, mint asszisztálni tehetetlenül édesanyánk haláltusájánál, de mint mindennek, egy ennyire lélekemésztő szituációnak is megvan a maga élete és határa. A nyomorúság is véges, még ha gyakran nehéz is ezt észrevenni. A Szeretteink körében ezt a triviális életigazságot vázolja fel.

A minden idők legunalmasabb magyar címével ellátott, a tavalyi Sundance-en bemutatott dramedy középpontjában egy kertvárosi, középkategóriás család áll, tagjai ahányan vannak, annyi felé húznak, az anyuka (Margo Martindale) halálos betegsége azonban összerántja a famíliát. A Szeretteink körében kétarcú film, hiszen hol végtelenül közhelyesen, hol pedig ötletesen és szerethetően beszél tárgyáról: a dramedyk minden kliséjét tartalmazza, viszont számos jelenetét a lelki szegények bölcsessége melegíti fel.

Az amerikaiak híres optimizmusa (ez is egy közhely) egyrészt a hollywoodi film megszületése óta jól bejáratott panelekből sugárzik (a mindenkori amerikai, és kivált a hollywoodi filmekben leggyakrabban elhangzó frázisok – „minden rendbe jön”, „nem lesz semmi gond” – kiváltképpen sűrűn pufognak), másrészt néhány kifejezetten leleményesen megkonstruált jelenetből, melyek a fenséges, a tragikus stílusminőségeket keverik komikus elemekkel. Magában a módszerben ugyan nincs semmi új, hiszen ez a kortárs dramedyk bevett stratégiája, az viszont izgalmas, ahogyan a debütáns – eddig csak színészként ismert – John Krasinski rendező és a forgatókönyvíró James C. Strouse alkalmazza azt. Az édesanyját az agyműtétére hajának leborotválásával felkészítő fiú jelenetével, vagy a férjét még holtan is megvigasztalni képes anyuka szekvenciájában az alkotók ízlésesen és bátran oldják humorral a mélységes bánatot. Az efféle epizódok, illetve a népes színészgárda hibátlan munkája még az amúgy markáns tévéfilm-stichet is feledtetik.

Az alkotók végig megmaradnak a jóízlés határain belül, illetve majdnem végig megmaradnak ott: a jelenet, melyben a hősök halottaskocsival szállítják kórházba a szülni készülő lányt, talán kicsi túllő a célon. Ugyanakkor éppen ez, az anyuka temetéséről a kórház szülészeti osztályára vezető zárósnitt bizonyítja meggyőzően, hogy miként képes egy amerikai filmes a legszörnyűbb családi drámából is a család ünnepét varázsolni. A família csonkulását és reintegrációját egyidejűleg megmutatni, mégpedig úgy, hogy utóbbi élményt vigye magával haza a néző a moziból.

Extrák: Audiokommentár Margo Martindale-lal és John Krasinskival; interjúrészlet a rendezővel, valamint Anna Kendrick és Margo Martindale színésznőkkel; werk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13111