KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halál Szarajevóban

Nagy V. Gergő

Smrt u Sarajevu – francia-boszniai, 2016. Rendezte: Danis Tanovic. Írta: Bernard-Henri Lévy és Danis Tanovic. Kép: Erol Zubcevic. Zene: Mirza Tahirovic. Szereplők: Snezana Markovic (Lamija), Izudin Bajrovic (Omer), Vedrana Seksan (Vedrana), Muhamed Hadzovic (Gavrilo). Gyártó: Margo Cinema / SCCA. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 85 perc.

 

Szakajtónyi olyan szállodát ismer a filmtörténet, amely egy konfliktusoktól szabdalt társadalom modelljét kínálja elénk – a Grand Hoteltől egészen A Grand Budapest Hotelig. Ehhez a veretes társasághoz csatlakozik most az Oscar-díjas Danis Tanović (Senkiföldje, Epizód egy vasgyűjtő életéből) legújabb filmjének központi helyszíne, a szarajevói Hotel Európa, amelynek kommunista patinát sugárzó, trágyabarna folyosóin és zöldes-nyálkás alagsorában Bosznia-Hercegovina legszorítóbb társadalmi problémái (sőt: Délkelet-Európa fajsúlyos nyűgei) bontakoznak ki.

A cselekmény ugyanis Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának 100-dik évfordulóján játszódik, amikor felettébb illusztris EU-delegáció érkezik a hotelbe, miközben a konyhán és a mosodában az elmaradt fizetés miatt hőzöngő munkások éppen sztrájkolni készülnek. A Halál Szarajevóban négy különböző beosztású szállodai alkalmazott (az igazgató, a recepciós, a konyhás és a biztonsági őr) sorsát követi ezen a végzetes napon, méghozzá többnyire egy higanymozgású steadycam-mel, amely néhol már-már Iñárritut vagy Paul Thomas Andersont idézően bonyolult hosszú snittekben táncolja körül a szereplőket – mindezt pedig egy heves politikai és világnézeti szópárbaj ellenpontozza a hotel tetején egy bosnyák nő és egy szerb férfi között. Tanović markáns hangú allegóriája hervasztó képet rajzol hazája társadalmáról, amelyet állítása szerint az együttérzés hiánya és a kizsákmányolás logikája ural – de az üres szónoklatát gyakorló francia meghívott figurájával a nyugati értelmiségnek is keserűen beint. Kevés kortárs filmnek sikerült ennyire világosan közvetíteni a Balkán ellentmondásait, ugyanakkor a Halál Szarajevóban talán túlságosan is publicisztikus és tézisszerű ahhoz, hogy drámaként is igazán hatásos lehessen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12957