KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérgavallér

Csiger Ádám


Fading Gigolo – amerikai, 2013. Rendezte és írta: John Torturro. Kép: Marco Pontecorvo. Zene: Abraham Laboriel és Bill Maxwell. Szereplők: John Torturro (Fioravente), Woody Allen (Murray), Sharon Stone (Dr. Parker), Sofía Vergara (Selima), Vanessa Paradis (Avigal). Gyártó: Antidote Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 98 perc. 


Woody Allen mellékszereplőként ellopja a show-t, de a Bérgavallér első számú szerzője John Turturro, aki – a Mac és az Illuminata című munkái után ismét – egyszerre írója, rendezője és főszereplője filmjének. A zsáner előző játékfilmjéhez, a Románc és cigarettához hasonlóan romantikus szexvígjáték, musical helyett ezúttal melodrámával megspékelve. Turturro nosztalgikus, posztmodern auteur: a Mac Romulus és Remus mítoszának kortárs feldolgozása, a kosztümös, színházi berkekben játszódó Illuminatában drámaírót alakít (azaz szerzői reflexióként önmagát), mindkettő családi vállalkozás, előbbi apja életén alapul, főhajtás előtte. A Románc és cigaretta a Moulin Rouge és a Táncos a sötétben, a Bérgavallér pedig az Éjféli cowboy és A nap szépe ötvözete. Torturro a Mac után ismét küszködő, ágrólszakadt, régimódi olasz-amerikai munkást alakít, akit – a kapuzárási pánik terel járatlan útra. A legősibb szakmába kóstol bele, a romantikus melodráma cselekményszál női hőse azonban nem a kuncsaftok – amilyen Sharon Stone Elemi ösztön-idéző karaktere – egyike, hanem egy erényes haszid özvegy.


A Mac zsarnoki főnökével szakító, saját családi vállalkozást alapító, ezzel a maga urává váló bérmunkás hősében az író-rendezői, sőt szerzői ambíciókat dédelgető munkamániás karakterszínész rejtőzik, az Illuminata az immár ilyen minőségben való alkotás (gyakran ugyancsak keserű) élményéről szól. A Bérgavallér alkalmával Turturro – a filmben és a valóságban egyaránt – tehetsége prostituálásával keresi a kiutat válságából egy mentor (Allen) segítségével, de vállalkozásukat végül sajátos irányba tereli. A Bérgavallér a Tök alsót idézően profán premisszából újabb személyes vonatkozásokkal teli szerzői drámává fejlődik a veterán New York-i alkotó kezében, aki több emlékezetes zsidó karaktert alakított pályája során.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11892