KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Budapesti tavasz

Kránicz Bence

Magyar, 1955. Rendezte: Máriássy Félix. Szereplők: Gábor Miklós, Molnár Tibor, Gordon Zsuzsa. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 86 perc.

Magyarország német megszállása, a nyilas hatalomátvétel, illetve a honi zsidóság deportálásának 70. évfordulója adja az apropót Máriássy Félix alapművének dvd-megjelenéséhez. Az ország náci és nyilas uralom alóli felszabadítása után tíz évvel, 1955. április 4-én bemutatott Budapesti tavaszt a korabeli kultúrpolitika eleve reprezentatív presztízsdarabnak szánta, a készítőkre így komoly nyomás nehezedett: nemcsak a kommunista direktíváknak kellett megfelelniük, de a vészkorszak túlélői (köztük az eredeti regényt jegyző Karinthy Ferenc és a főszerepet játszó Gábor Miklós) élményeinek, traumáinak feldolgozásához is kellő érzékenység és óvatosság szükségeltetett. Máriássy és alkotótársai múlhatatlan érdeme, hogy a film e kettős szorításban sem vált érdektelen kurzusdarabbá vagy pusztán a kulturális emlékezet kontextusában jelentőséggel bíró kuriózummá. Sőt, a Kádár-rendszer kánonjában betöltött kétségbevonhatatlan pozíciója sem kell, hogy elriassza a mai nézőt a Budapesti tavasztól, amely primér filmélményként hatvan év távlatából is lendületes, izgalmas munka.

A történet magán hordozza ugyan a pártállami propaganda terheit, az árnyalatlan történelemkép mögött azonban valós tapasztalatok, őszinte emberi pillanatok, a múltábrázolás találó és érzékletes megoldásai teszik hitelessé és élvezetessé a végeredményt. A hadseregből dezertáló, háborútól megcsömörlött hős rokonai lakásán igyekszik kivárni a rombolás végét, itt találkozik egy bujkáló zsidó lánnyal. Ám Jutka a nyilasterror áldozatává válik, a szerelmes Zoltánt pedig fájdalma és újjáéledő tettvágya arra indítja, hogy csatlakozzon a partizánokhoz. Érdemes túllépni a fals tanulságon – miszerint egyedül a kommunisták állhatják útját a pusztításnak, és akinek helyén van a szíve, közéjük áll –, és arra figyelni, milyen remek portrét ad a film a házban rejtőző, kisszerű túlélési stratégiákkal próbálkozó, többségükben gyáva átlagemberekről (akik ellenszenvesek ugyan, mégis problematikus ítélkezni fölöttük), vagy arra, mennyire intenzív és megkapó az egymásra találó szerelmesek jelenete. Illés György sok közelivel, többteres kompozíciókkal, hatásos és jelentésteli fénykezeléssel (lásd a pislákoló mécsessel világító, a fenyegetett tisztaságot jelképező Jutka képét) teszi átélhetővé az egymásra utaltság és a folyamatos szorongás élményét, de a bombázott pesti utcák neorealista ihletettségű felvételei is maradandók. A dunaparti tömeggyilkosság sokat elemzett szcénája máig a legemlékezetesebb képsor a magyarországi holokausztról, miközben a téma ábrázolhatósága körüli évtizedes esztétikai vitákra is érvényes választ ad.

Extrák: Varga Balázs filmtörténész és Zombory Máté szociológus félórás beszélgetése A hiány filmje címmel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11740