KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Hosszú futására számítottunk BBS – 40 év
• Muhi Klára: Gettó, egyetem, politikai csatatér A BBS első két évtizede
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 2. rész
• Andor Tamás: Egy körültekintő ember In memoriam Schiffer Pál
• N. N.: Schiffer Pál (1939–2001)
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Őszi kollekció Titanic Fesztivál
• Varró Attila: Határsértések Koreai új hullámok
• Varró Attila: Hajcsat a párnán Beszélgetés Jafar Panahival

• Hungler Tímea: Biohazardírozás Hollywoodi vírusok
• N. N.: Járványok és bioterror Vírus-mozi
• Karkus Zsolt: Frankenstein siratja Monstrumot Klónok, szörnyek, őrült tudósok
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Disznóól és felhőfejes Velence
• N. N.: Az 58. velencei filmfesztivál díjai
• Kemény György: Videofreskók Velencei biennálé
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Kettős filmtükör A tizedik évtized

• Pápai Zsolt: Mesterbeállítás Howard Hawks rejtőzködő kamerája
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Cuba sí, Cuba no Mielőtt leszáll az éj
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Dalok a második emeletről
• Takács Ferenc: Ízig-vérig Anne-Mary
• Köves Gábor: Süti, nem süti
• Ágfalvi Attila: Szívtiprók
• Hungler Tímea: Doktor Szöszi
• Herpai Gergely: Kéjutazás
• Elek Kálmán: Eredendő bűn
• Harmat György: Lovagregény
• Varró Attila: Mélyvíz
• Tamás Amaryllis: Második bőr
• Varga Balázs: Végzetes hipnózis
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Búcsú

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Alkonyat 3: Napfogyatkozás

Szabó Noémi

The Twilight Saga: Eclipse­ – amerikai, 2010. Rendezte: David Slade. Írta: Stephenie Meyer regényéből Melissa Rosenberg. Kép: Javier Aguirresarobe. Zene: Howard Shore. Szereplők: Kristen Stewart (Bella), Robert Pattinson (Edward), Taylor Lautner (Jacob), Bryce Dallas Howard (Victoria). Gyártó: Summit. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 124 perc.

 

Felesleges hosszasan beszélni az Alkonyat-sorozat történetéről: a 2008-as Twilight-film robbanása óta minden óvodás tudja már, hogy a vámpírok is lehetnek jó gyerekek, ha hajlandóak lemondani létezésük értelméről, az emberi vér fogyasztásáról. Stephanie Meyer amerikai írónő mozdulatlan vámpírjai beledermedtek a századfordulós déli államok erkölcsi normáiba, akárcsak egy fotográfia bármely Jane Austen regény borítóján, amelyhez generációkon keresztül menekülhettek a cinizmusba belefáradt romantikus lelkek. Nem is csoda, hogy a filmfeldolgozások nem csekély játékidejének jelentős részében hőseink állóképpé fagyva pózolnak vad tájak előtt, gondosan beállítva, mintha a róluk készült számos magazin-poszterből illesztették volna be őket a mozgóképi termékbe.

A harmadik opuszt jegyző David Slade nem először adaptál vámpírtörténetet: a hazai mozi-forgalmazásból kicsúszott 30 nap éjszakában még a rehabilitáció előtti szörnyeteg-vámpírokat álmodta vászonra egy ügyes horrorfilmben. A Napfogyatkozás az eddigi Alkonyat-filmeknél tempósabb darab, nyomokban működőképes, sőt, humoros jeleneteket is tartalmaz, és ritmusán az is sokat javít, hogy nagyrészt lemond a korábbiak során, de főleg az Újholdban eluralgó videoklip-szerű zenés betétekről. Sőt, valóságos horror-jelenettel indít, amelyben elsőként használja a könyvben oly sokat emlegetett zuhogó eső motívumát. Az alkotók az újoncokra is gondoltak: a Napfogyatkozás információadagolása nagymértékben redundáns, az előző részek és a könyvek ismerete nélkül is összeállítható belőle a sztori, így ha eddig elriasztott volna minket a silány irodalmi alap, vagy a vontatott filmek sora, de hajt a téma felé valamely perverz kíváncsiság, a Napfogyatkozás az eddigi legkevésbé fájdalmas megoldás, hogy bepillantást nyerjünk a világot meghódító Alkonyat-univerzumba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10263