KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő szélmalom

Kapecz Zsuzsa

 

Andersen és Grimm hősnői még arra vágytak, hogy új ruhákat kapjanak, táncolhassanak a királyfival, találkozzanak a bodzatündérrel. Egy XX. század végi mese kislánya már laboratóriumban ismerkedik az ásványokkal, az űrben kalandozik, és jó jegyeket áhít a bizonyítványába, hogy mérnök lehessen. Igazán szívesen kísérnénk figyelemmel a kalandokat, amelyekbe barátaival együtt keveredik, ha érdekes lenne a cselekmény, ha érdekesek lennének a képek. Sajnos, az első pillanattól kezdve taszítanak a közelről meglehetősen hullaszerű műanyagbábok, a film csiricsáré színvilága pedig inkább emlékeztet finomfőzelékre, semmint valamilyen színharmóniára. Esztétikai élmény híján a néző igen hamar azon kezd töprengeni, vajon miért is éppen ezt a történetet filmesítették meg. Erre se kap választ, hiszen a szöszke kislány hanyag, rosszul tanul, bottal veri a kutyáját, ellopja az öreg professzor szemüvegét, tönkreteszi a konyhát, szándékosan rossz helyre kormányozza az űrben repdeső malmot és mindennek semmilyen kellemetlen következménye sincs. Az a gyerek, aki végignézi ezt a filmet, olyan sugallatot kap, hogy egy önző, nem túlságosan jellemes lányka könnyen boldogul veszélyes helyzetekben is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6623