KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Válasz Bajomi Lázár Endrének

Fáber András

Ad 1.: „...a hanyatló nyugati kultúra tarka fényeit ezer játékos színben tudta tükrözni” – értékeli „nagyra” B. L. E. a költőt hivatkozott tanulmányában. Alkalmasint e színek egyike a születési évszám körüli misztifikáció. A „mesét” ugyanis maga Cocteau, valamint tudós szerzők egész sora terjesztette el. Való igaz, mostanában inkább a korábbi dátumot fogadják el hitelesnek.

Ad 2.: Köszönöm a szíves kiegészítést, ámbár – ha jól tudom – az „évfordulós megemlékezések” is úgyszólván újra felfedezésként hatottak. Ezt a célt kívánta szolgálni megglosszázott írásom is. Soha nem pályáztam, s a jövőben sem pályázom „Ki tud többet...!”-jellegű vetélkedők győztesi babérjaira.

Ad 3.: „Ő írta le először a szürrealizmus szót, előbb, mint Apollinaire” (Réz Pál, A rettenetes gyerekek című könyv utószava, 1971). A szó akkoriban „benne volt a levegőben”, többen kimondták és leírták. Egyébként a B. L. E. által idézett forrás sem pontos, hiszen a szót maga Apollinaire egy 1917. márciusi levelében használta először (Nadeau, 1958); a szürrealista szót pedig véletlenül éppen egy Cocteau-balett, az 1917. május 18-án bemutatott Parade műsorfüzetében (Breunig, 1965). Mindez csupán anekdotikus érdekességű adalék, miután a szó ma is érvényes meghatározása jóval későbbről, a szürrealistáktól származik (Breton, 1924).

Miután a Filmvilág nem filológiai közlöny, a vonatkozó dokumentumokkal szívesen áll magánúton B. L. E. rendelkezésére – tisztelettel –

 

Fáber András


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6474