KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

A Thomas Crowne-ügy

Pápai Zsolt

 

Adott egy, az élet örömeibe és a maga zsenialitásába belefáradt milliomos, aki hogy enyhítsen mindennapjai egyhangúságán, szokatlan lépésre szánja el magát. Festményt rabol ugyanis. Teszi mindezt csak úgy, passzióból, mint – két Die Hard-filmje okán általam egyébként igen kedvelt – John McTiernan rendező a mindenre éhes mozisták idejével.

Pedig az alapanyag jó, nem véletlen, hogy Hollywood gyakran fordul ihletért a történethez. Az idei szezon is futtatott már egy hasonlót (Briliáns csapda), az őseredeti opuszt Norman Jewison forgatta harminc évvel ezelőtt: A Thomas Crown-affér a ’60-as években az osztott képmező alkalmazásával kísérletező amerikai filmek egyik ma is jóízűen elfogyasztható darabja. Noha a zárlattól és néhány apróságtól eltekintve McTiernan filmje mind történetvezetésében, mind pedig tempójában nagyjából Jewisont követi, munkája – leginkább a két főszereplő közötti kapcsolat elmaszatolása miatt – nem állja ki az összehasonlítás próbáját. McTiernan az akció, a románc és a krimi között pendlizik, pedig igazán az akciózáshoz ért. Az eredmény: széteső, szétfolyó mozi, melynek hosszúra nyújtott, puffadt és tésztás (magyarán: ásítóan unalmas) középső harmadában mintha a rendező önmagát karikírozná. Mintha – minimum – két filmet látnánk. Azaz egyet sem.

Igaz, ha a film professzionális vágóképi megoldásokkal, lendületes svenkekkel operáló kezdő képsorait és bő invencióval megírt utolsó jeleneteit is figyelembe vesszük, végeredményben nem olyan rossz a mérleg, de azoknak, akik meg szeretnének ismerkedni ezzel a történettel, én inkább a Thomas Crown eredetijét ajánlom. Tíz éve hozták ki magyarul, néhány eldugott tékában még elérhető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4581