KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Túl szexi lány

Kovács Kata

I Feel Pretty – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Abby Kohn és Marc Silverstein. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Michael Andrews. Szereplők: Amy Schumer (Renee), Michelle Williams (Avery), Tom Hopper (Grant), Rory Scovel (Ethan), Emily Ratajkowski (Mallory). Gyártó: Huayi Brothers Pictures / Voltage Pictures / Wonderland. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 110 perc.

 

A Nem kellesz eléggét, a Hogyan legyünk szinglik?-et és A bambanőt jegyző írópáros (Abby KohnMarc Silverstein) első rendezését az amerikai stand-up szupersztár Amy Schumer neve fémjelzi, és mint ahogyan a korábbi filmjeik, ez is azt a kérdést járja körül, hogyan legyünk sikeresek egy végtelenül felületes, ám farkastörvények uralta világban, ha magunk a felület terén jócskán alulteljesítünk. A modell-alkattól jócskán távol eső Renee egy kozmetikai nagyvállalat eldugott kis egérlyukában gályázik, vágya pedig, hogy elég csinos legyen a cég központi irodájának recepciós posztjához. A film be is idézi az átváltozás-tematika terén elődnek számító Segítség, felnőttem!-et, majd egy fitneszbalesetet követően Renee egy bombázót pillant meg a tükörben, a bökkenő csupán az, hogy a környezete továbbra is ugyanazt látja belőle, amit eddig.

Mivel az M-es méret nem a rondaság szinonimája, Drew Barrymore, Ginnifer Goodwin és Kate Winslet után Schumernek sem sikerül elhitetnie velünk, hogy olyan csúnya lenne, amitől még egy csecsemő is sírva fakad – az utóbbi években ez talán csak Rebel Wilsonnak sikerült – és arra sem kapunk indoklást, hogy egy értelmes és szellemes nő miért éppen egy bugyuta világ elvárásainak akar megfelelni. A film állítása szerint még a kegyetlen divatiparban sem nagyon kell más az érvényesüléshez, mint feneketlen magabiztosság és hatalmas nagy száj, Renee ugyanis hamarosan meghódítja a sótlan cégvezetőt (Michelle Williams egyetlen lapos poénra épülő alakítása nagyon messze kullog Az ördög Pradát visel Meryl Streep-je mögött), valamint egy szókimondó performansszal az egész szakmát. Mivel a filmbeli felületes divatvilág Hollywood reflexiója, értjük, hogy Schumer – aki egyébként kiváló színésznő – miért beszél benne annyira tiszta szívből. Kár, hogy a korántsem újkeletű üzenetet csupán harsány közhelyek és lapos poénok közvetítik, így a Túl szexi lány sem Schumer színészi pályáján, sem a rendezőpáros munkásságában nem hoz áttörést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13781