KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/november
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Veress József: Szilágyi Gábor (1942–2001)
• Csontos János: Megjegyzések egy tévékritikához

• Schubert Gusztáv: Képeltérítők Pokoli tornyok
• N. N.: Amerika romokban Paranoia-mozi
• Hirsch Tibor: A halál dobozai Borzalom-dramaturgia
• Herpai Gergely: Tabutéma Terror-játékok
• Spiró György: A Kéttoronyba zárva Amerikai éjszaka
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Tarr szerint a világ A Zóna belülről – 1. rész
• N. N.: Tarr Béla a Filmvilágban
• Gelencsér Gábor: Belföldi magyarok A Kádár-kor emberképe
• Andor Tamás: Boldog évek In memoriam Simó Sándor
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Android-szerelem A. I. – Mesterséges értelem
• Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink Kubrick és az A. I.

• Beregi Tamás: Homo Chimpansiensis A majmok bolygója
• Pápai Zsolt: Sors-puzzle A kizökkent idő filmjei
• Békés Pál: Életfogytig piknik Ausztrál filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Nem strandolvasmány A mozgás-kép
• Palotai János: Szekond A film, a rádió és a televízió a kutatások tükrében
KRITIKA
• Báron György: Lógva hagyva Paszport
• Takács Ferenc: XX Nexxt
LÁTTUK MÉG
• Csont András: Köszi a csokit!
• Hideg János: A panamai szabó
• Kovács Marcell: Get Carter
• Turcsányi Sándor: Szajré
• Varró Attila: Halálos iramban
• Hungler Tímea: Amerika kedvencei
• Elek Kálmán: Kardhal
• Köves Gábor: A sárkány csókja
• Vidovszky György: Amerikai pite 2.
• Tamás Amaryllis: Gandhi – Egy vezér születése
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ground Zero

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Maraton életre-halálra

Bata Norbert

Marathon Man – amerikai, 1976. Rendezte: John Schlesinger. Szereplők: Dustin Hoffman, Laurence Olivier, Roy Scheider. Forgalmazó: Paramount. 133 perc.

„Biztonságos?” – faggatja a székhez kötözött főhőst leendő kínzója, s ez nem csupán a mit sem sejtő, kiszolgáltatott embernek címezhető, tágabb értelemben egy egész korszak társadalmi horizontja felé mutat. A legendás kérdés – és a publikumot a viszonylag kevés megmutatott erőszakkal is alaposan felzaklató jelenet – a paranoiathriller sűrítményeként fogható föl: a Maraton életre-halálra a hetvenes években felívelő thriller-ciklus egyik eminense, s olyan művekkel karöltve, mint a Magánbeszélgetés, A Keselyű három napja és A Parallax-terv, a (jóllehet nem mindig) ártatlan kívülállókat is felemésztő kémjátszmákról, politikai cselszövésekről s legkivált a mindent behálózó megfigyelésről állít fel nyugtalanító diagnózist. Ebben a világban bárkiről – még a fivérünkről, szeretőnkről is – kiderülhet, hogy hamis képet mutat magáról, s az életünk megmentőjeként fellépő ügynök egy szempillantás alatt a vesztünkre törhet. Szövevényes, földrészeken és korszakokon átívelő bonyodalmakba sodródik a múlt démonaival viaskodó doktorandusz-hallgató (Dustin Hoffman emblematikus szerepe) – a címadó maratoni futás megszállottja –, aki nemcsak eszmeileg, de hús-vér valójában is szembekerül a történelem egyik szörnyetegével, a Mengeléről mintázott, fogorvosi kínzásokban módfelett jártas náci háborús bűnössel (Laurence Olivier kimért, ám vérfagyasztó megformálásában).

Az Éjféli cowboyjal Amerikába érkezett angol direktor, John Schlesinger kiváló filmje műfaji érdemein túl technikatörténeti értelemben is fontos darab. Bár a köztudat a steadicames képalkotás fölavatását hajlamos a Rockyhoz kötni, Garrett Brown találmánya itt debütált – s maga Brown kezelte a testre erősített, stabilizáló-rendszerrel felszerelt kamerát –, a futó és/vagy menekülő főhőst láttató szekvenciákban.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11275