KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő szélmalom

Kapecz Zsuzsa

 

Andersen és Grimm hősnői még arra vágytak, hogy új ruhákat kapjanak, táncolhassanak a királyfival, találkozzanak a bodzatündérrel. Egy XX. század végi mese kislánya már laboratóriumban ismerkedik az ásványokkal, az űrben kalandozik, és jó jegyeket áhít a bizonyítványába, hogy mérnök lehessen. Igazán szívesen kísérnénk figyelemmel a kalandokat, amelyekbe barátaival együtt keveredik, ha érdekes lenne a cselekmény, ha érdekesek lennének a képek. Sajnos, az első pillanattól kezdve taszítanak a közelről meglehetősen hullaszerű műanyagbábok, a film csiricsáré színvilága pedig inkább emlékeztet finomfőzelékre, semmint valamilyen színharmóniára. Esztétikai élmény híján a néző igen hamar azon kezd töprengeni, vajon miért is éppen ezt a történetet filmesítették meg. Erre se kap választ, hiszen a szöszke kislány hanyag, rosszul tanul, bottal veri a kutyáját, ellopja az öreg professzor szemüvegét, tönkreteszi a konyhát, szándékosan rossz helyre kormányozza az űrben repdeső malmot és mindennek semmilyen kellemetlen következménye sincs. Az a gyerek, aki végignézi ezt a filmet, olyan sugallatot kap, hogy egy önző, nem túlságosan jellemes lányka könnyen boldogul veszélyes helyzetekben is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6623