KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Föld alatt, föld felett

Hegedűs Tibor

 

Félő, kevesen fogják megnézni nálunk ezt a száraz, lényegre törő (de roppant fontos, olykor meglepő információkat közvetítő) dokumentumfilmet egy tizenhárom hónapos USA-beli bányássztrájkról, mely 1973-ban kezdődött Kentucky államban, Harlan „megyében”, a Brookside-i bányavidéken. Hiba volna az érdektelenség, részint mert a látottak kijózanítanának némelyeket abból a tévhitükből, hogy az amerikai munkásság minden rétege megfelelő (vagy magas) életszínvonalon, kulturált körülmények között él. (Ezt nem mi állapítjuk meg, hanem a helyszínen forgató Barbara Kopple és operatőre, Hart Perry. Alkotásuk egyébként Oscar-díjban részesült). E fegyveres harcnak is beillő sztrájk krónikáját a rendezőnő – feltételezésünk szerint – részben „egyenesben” filmezte, részben utólag rekonstruálta. Az utóbbi módszer használatát csak az magyarázhatja, hogy a Duke Power részvénytársaság nagyhatalmú urai, valamint a hatalmi apparátus képviselői – nevükön nevezett személyek – aligha engedték a stábot mindenütt forgatni az események idején. Talán e kényszerű felemásság miatt észlelünk olykor a tudósításban némi mesterkéltséget, betanultnak tűnő mondatokat. De azért akad bőven erőteljes, spontán jelenet is a filmben, mert végül is: mit számít, hogy az egyik sztrájkoló mikor beszél a hétdolláros órabérrel fizetett közrendőrrel. Elég, ha megtudjuk, hogy a bányászok – a sztrájk előtt – két dollárért vitték bőrüket a vásárra (s haltak meg szilikózisban), és havi százötvennel mehettek nyugdíjba. Így hatvan-hetven évesen is kénytelenek folytatni a munkát, míg a Társaság „megspórolja” a kötelező biztonsági feltételeket, és így tovább.

Amerikai filmben úgyszólván először hallunk itt a tőkések, a szakszervezeti vezetők s a fegyveres apparátus összefonódásáról, mammutprofitról, a kapitalizmus elosztási rendszeréről, az 1930-as évek határozottan marxista szellemű felidézéséről, mint ma is érvényes összehasonlítási alapról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6414