KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Sorozatgyilkosok

Hitchcock az Interneten

Ádám Péter

Hitchcock él, a francia Interneten rejtőzködik.

A mozimániás Internet-hajósok többnyire csak az amerikai vizek felé veszik az irányt. Pedig érdemes francia vizeken is halót vetni, akadnak arrafelé is izgalmas csemegék. Mint például az a Hitchcock-archívum, amely épp nemrégiben nyitotta meg virtuális kapuit.

Persze nem is annyira archívum ez, inkább afféle kegyhely, a rendező életművével kapcsolatos kultikus információk tárháza. Ahol a rajongók – a filmek dokumentációs anyagától interjúrészleteken és filmplakátokon át a szereplőkkel és a kísérőzenével kapcsolatos információkig – úgyszólván mindent megtalálhatnak. Megtekinthető és megrendelhető, mintegy ráadásként, a Párizsi Pénzverő három Hitchcock-emlékplakettje is.

Az igazi Hitchcock-rajongóknak azonban az archívum kincsei talán az érméknél is értékesebbek. A Psychónak szentelt rész lehívható tárgyszói: pénzlopás, motel, ház, pince, zuhanyozó és – melltartó. Ha rákattintunk a zuhanyozó tárgyszóra, megtudjuk, hogy a gyilkosság, amely az egész filmtörténet egyik leghíresebb jelenete, több mint hetven beállításból áll, hogy mindössze negyvenöt másodperc, hogy ennek a negyvenöt másodpercnek Hitchcock hét forgatási napot szentelt, és hogy a zuhanyrózsa alatt dublőz alakította Janet Leigh szerepét (Ám lásd a színésznő visszaemlékezését; a szerk.). A melltartóra kattintsanak rá az utánam jövők.

Az archívum legizgalmasabb szolgáltatása azoknak a rövid filmrészleteknek a gyűjteménye, amelyekben a rendező személyesen jelenik meg a mozivásznon. Bár Hitchcock már korábban is fel-feltűnt a filmjeiben, csak az 1940-es Rebeccától kezdve komponálta bele magát tudatos rendszerességgel a képbe. Most az Interneten újra meg lehet nézni, hogyan száll fel az Idegenek a vonaton ötödik percében nagybőgővel a vonatra, hogyan jön ki az állatkereskedésből két foxterrierrel a Madarak negyedik percében (épp akkor, amikor Tippi Hedren belép oda), és hogyan dajkál egy pufók csecsemőt szálloda halljában a Szakadt függöny negyedik percében, és meg lehet nézni a többi, csalafintábbnál csalafintább megjelenését is, egészen a Mentőcsónakban olvasott újság híres fogyókúra-reklámjáig, amelyen kétszer is szerepel (egyszer kövéren és egyszer lefogyva).

Az összeállításból kiderül, hogy bár Hitchcock szerette magát a film első néhány percében megörökíteni, azért olyan műve is akad, ahol csak a második részben sikerült erre helyet és alkalmat találnia. Ilyen a Forgószél (itt csak a hatvanadik percben tűnik fel az estélyen), ilyen a Hátsó ablak (itt a harmincadik percben jelenik meg a zeneszerző lakásán), és ilyen egyik utolsó felbukkanása a Családi összeesküvésben, ahol negyvenegy percet kell vámi, míg egy üvegajtó mögött végre megpillanthatjuk elmosódott körvonalait.

Az archívum – amely a cardiffi egyetem adatbázisára épül, és amely Pierre Friheux (pierre@ai.alienor.fr), valamint Laurent-Pierre Gilliard (gilliard@rd.lectra.fr és fantáziáját dicséri – még nem teljes (fokozatosan töltik fel adatokkal), de így félkész állapotban is élmény. Van vendégkönyv is. A bejelentkező képernyőtől, amely számlálja a látogatókat, e sorok írója a 02504. sorszámot kapta. (http://hitchcock.alienor.fr)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=60