KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bolond és a királynő

Kovács András Bálint

A film elején az az érzésünk, mintha valami politikai parabolát látnánk a kiszolgáltatott cseh udvari bolond és a nép nyakán trónoló idegen királyi hatalom viszonyáról. Ám lehet, hogy ez csak a magyar filmparabolákon edzett néző rossz reflexe. Később ugyanis kiderül, hogy inkább valami szürreális játékról van szó; egy csehszlovákiai falu kissé tényleg bolondos fia a nyugatnémet vadászvendégek megérkeztekor úgy érzi, hogy már előző életében találkozott velük, amikor azok királyok, ő meg udvari bolond volt, valamikor a reneszánsz tájékán. A film ettől fogva amolyan Robbe-Grillet-szerű idősík-egybejátszódásokkal halad tovább, azonban nehéz kideríteni, vajon a rendező tényleg komolyan veszi-e ezt a formát, vagy csak ironikusan játszadozik vele. A színészi játék paródiába menően túlzó, a kameramunka már-már túlfeszítetten expresszív. Nyoma sincs a francia filmszürrealizmus ernyedt eleganciájának, viszont félreismerhetetlen benne Chytilová aktivista dinamizmusa. Ennek azonban láthatóan nem tett jót a nyolcvanas évek ironikus, teátrális stílusidéző rafináltsága. Bonyolult többsíkúság helyett tanácstalanság és zavar lesz úrrá a filmen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5540