KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Örökzöld

N. N.

A brüsszeli székhelyű Európai Film és Televízió Akadémia háromszáz tagját kérte fel idén tavasszal, válasszák ki az elmúlt száz év legjelentősebb filmjeit. A végső lista 282 filmcímet tartalmaz. Ebből száz amerikai, harminckilenc francia, harmincnégy olasz, huszonkettő angol, tizenhat japán, tizennégy német, tizenegy orosz, tíz svéd, hét spanyol, négy dán. A többi országban akár ne is lett volna filmművészet. Az említésre méltatott filmek között egyetlen magyar film sem szerepel, igaz, a cseh újhullámból is csak egy fért be száz év legjobb filmjei közé, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, száz év lengyel filmterméséből pedig három (Hamu és gyémánt, Az ígéret földje, Kék, ez utóbbi ráadásul igazából francia). Polanski, Skolimowski, Jancsó, Makk, Tarr, Szabó István, Mihalkov, Chytilová nevét hiába keresnénk a listán. Formanét is csak az Amadeus teszi emlékezetessé. De Jarman, Greenaway, Rohmer, Malle vagy Fassbinder sem kerültek be az első száz év legkiválóbb rendezői közé, kiszorította őket Blake Edwards, Jack Lee-Thompson, Frank Tashlin és Jamie Uys. A legjobb tizenhat film listája kevéssé bosszantó, csupa alapfilm szerepel benne (Chaplintől rögtön három is, ami elviselhető túlzás lenne, ha legalább egy Buster Keaton-opusz ott szerepelne), de azért nem feledtetheti a teljes jegyzék keltette rosszérzést, mennyire esetleges, hogy miből lesz (film)történelem. Mi otthon persze összeállíthatjuk a magunk nagytucatját, de egy ilyen nyilvános rangsor akkor sem tréfadolog, ha bírálják is, azért hat ránk, szelektál, befolyásolja a televíziók, a mozik, a filmklubok műsorát, ahogy a brüsszeli tizenkettő mindmáig mérvadó. Szép idea, hogy minden érték maradandó, csakhát kevéssé igaz: a jövő azé, aki megműveli. Csak szorgalom, türelem, kellő számú lista, vagyis gondos gyomlálás kérdése, hogy száz évek múltán a Pretty Woman ragyogjon a filmemlékezetben, a Szegénylegények és a Fekete Péter pedig elmerüljön a feledésben.

 

Orson Welles: Az aranypolgár (amerikai, 1941) – 25 szavazat

Marcel Carné: A szerelmek városa (francia, 1943) – 18 szavazat

Charlie Chaplin: Aranyláz (amerikai, 1925) – 17 szavazat

Szergej Eizenstein: Patyomkin páncélos (orosz, 1925) – 15 szavazat

Federico Fellini: Nyolc és fél (olasz, 1963) -14 szavazat

Carl Dreyer: Jeanne d’Arc (francia, 1928) – 13 szavazat

Jean Renoir: A játékszabály (francia, 1939) -13 szavazat

Andrej Tarkovszkij: Andrej Rubljov (orosz, 1967) – 12 szavazat

Jean Vigo: Atalante (francia, 1934) – 10 szavazat

Federico Fellini: Országúton (olasz, 1954) – 10 szavazat

Charlie Chaplin: Nagyvárosi fények (amerikai, 1931) – 9 szavazat

Charlie Chaplin: Modern idők (amerikai, 1936) – 6 szavazat

Federico Fellini: Amarcord (olasz, 1973)

D. W. Griffith: Türelmetlenség (amerikai, 1916)

Abel Gance: Napóleon (francia, 1927)

Stanley DonenGene Kelly: Ének az esőben (amerikai, 1952)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=327