KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Őrült gazdag ázsiaiak

Benke Attila

Crazy Rich Asians – amerikai, 2018. Rendező: Jon M. Chu. Szereplők: Constance Wu, Henry Golding, Michelle Yeoh. Forgalmazó: Warner Bros. 116 perc.

 

A filmekben viszonylag kevés figyelmet kap az Egyesült Államokban élő, jelentős számú ázsiai-amerikai. Jobbára olyan alkotásokat sorakoztathatunk fel mint Wayne Wangtól a Mennyei örömök klubja, Ang Leetől Az esküvői bankett vagy Justin Lintől a Better Luck Tomorrow. Ezért is ünnepelték kritikusok és nézők egyaránt Kevin Kwan 2013-as regénye, a magyarul is olvasható Kőgazdag ázsiaiak alapján készült Őrült gazdag ázsiaiak című romantikus komédiát.

Ázsiai származásuk miatt mind a regény írója, mind a film rendezője, Jon M. Chu (Szemfényvesztők 2., G. I. Joe: Megtorlás) személyesen is kötődnek a történethez. Sőt, Kevin Kwan könyve szerint Jon M. Chu távoli rokona az alapmű és a film főhősnőjének, a New Yorkban közgazdászprofesszorként dolgozó Rachel Chunak. Rachel szingapúri kötődésű párja, Nick egy barátja esküvője miatt szülőhazájába hívja a nőt, és a távol-keleti országban Rachel végre találkozhat a férfi édesanyjával, Eleanorral és nagymamájával, Su Yivel is. Ám a kemény és hagyománytisztelő üzletasszonyok nem fogadják jól az ázsiai-amerikai nőt, főleg, miután kiderül, hogy Rachel családja miért menekült Amerikába.

Az Őrült gazdag ázsiaiak nem árul zsákbamacskát, teljesíti, amit egy melodrámai elemekkel tűzdelt romantikus komédiától elvárnak a nézők. Sőt, Jon M. Chu műve kifejezetten a bollywoodi maszalák álomvilágát idézi, ahol nincs szegénység, nincsenek osztálykonfliktusok, de még valódi, személyes konfliktusok se nagyon. Az ázsiai-amerikaiak és a szingapúriak között tátongó kulturális szakadék viszont meglepően érdekessé teszi ezt a langymeleg romkomot. Ugyanakkor az Őrült gazdag ázsiaiak éppen azt hangsúlyozza, amit már a tradicionális zsidó és a modern amerikai kultúra feszültségét bemutató 1927-es A dzsesszénekes is: Amerika (az angolul beszélő Rachel és Nick) a jövő, és Ázsiának (a mandarin nyelven kommunikáló nagymama) is tanácsos elsajátítania a nyugati típusú fogyasztói kapitalizmust és értékrendet, ha nem akar a fejlődés (Nick és Rachel szenvedélyes kapcsolatának) útjába állni. Ezért érdekes módon a westernfilmek határhelyzeti hősét, a „jó rossz ember”-t idéző, mandarinul és angolul is beszélő Eleanor kezébe kerül a döntés, hogy a haladást vagy a hagyományt támogatja. Kár, hogy maguk a főszereplők cseppet sem érdekesek, így tulajdonképpen az antagonista Eleanor menti meg az Őrült gazdag ázsiaiakat a teljes középszertől.

Extra: Törölt jelenetek, werkfilm.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13987