KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Nagy Fal

Kránicz Bence

The Great Wall – amerikai, 2016. Rendezte: Zhang Yimou. Írta: Tony Gilroy, Carlo Bernard és Doug Miro. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Matt Damon (Garin), Pedro Pascal (Tovar), Tian Jing (Lin Mei), Willem Dafoe (Ballard), Andy Lau (Wang). Gyártó: Legendary Entertainment / Atlas Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 94 perc.

 

A 2010-es évek elejéig Japán számított Hollywood második legnagyobb piacának, az utóbbi években viszont már a valóságos gazdasági csodát produkáló Kína termeli a legtöbb bevételt az Egyesült Államokon kívül, méghozzá úgy, hogy a helyi kvóták alapján évente csak pár tucat külföldi filmet mutathatnak be. Nem csoda, hogy az amerikai filmipar egyre több gesztust tesz a kínai közönségnek. A Vasember 3 kínai kópiáin pekingi mellékszál gazdagította a történetet, a Képszakadás című tinifilm kínai hőse pedig az alternatív változat szerint a tivornyázás után az óhazába utazik, és kibékül a családjával.

A jól jövedelmező kínai-hollywoodi kapcsolatot építi tovább a nagyszerű Zhang Yimou is. A kínai film nemzetközi áttörésében kulcsszerepet játszó rendező néhány éve Christian Bale főszereplésével forgatott otthon, A háború virágait imádta is a hazai közönség. A hasonló receptet követő A Nagy Fal viszont szélesebb nemzetközi forgalmazást kapott, köszönhetően Matt Damon sztárkarizmájának és a populárisabb megközelítésnek. A történelmi filmet ígérő cím ugyanis pergő akciómozit takar, míg alaphelyzete inváziós sci-fiket idéz: a középkori Kínát földönkívüli szörnyhordák fenyegetik, és a vár-, pontosabban falvédőkhöz európai zsoldosok is csatlakoznak.

A bornírt történetet tetszetős vizuális körítés teszi fogyaszthatóvá, ám a kékben és vörösben pompázó harcosok legfeljebb a rendező munkásságával éppen csak ismerkedő nézőket nyűgözhetik le, elvégre a Hős nemcsak színkódos jelmezek terén képviselt magasabb nívót. Adja magát a párhuzam a meggazdagodás reményében Kínába érkező főhős és a film készítői között, de valójában ennyi képzelőerőre sincs szükség, hogy a Nagy Falat a két nagyhatalom számára kölcsönösen előnyös üzleti vállalkozásként nézzük elsősorban. A filmrajongók pedig reménykedhetnek benne, hogy Zhang Yimou legközelebb kisebb tétekkel, de nagyobb művészi önállósággal dolgozhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13084