KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

The Expendables - A feláldozhatók 3.

Kránicz Bence

The Expendables 3 – amerikai, 2014. Rendezte: Patrick Hughes. Írta: Katrin Benedikt, Dave Callaham és Creighton Rothenberger. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Sylvester Stallone (Ross), Jason Statham (Lee), Antonio Banderas (Galgo), Mel Gibson (Stonebanks), Wesley Snipes (Doc). Gyártó: Nu Images / Millenium Films. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 126 perc.

 

Maradt-e még talonban a nyugdíjkorhatár felé közelítő, ám továbbra is hadra fogható akciósztár Hollywoodban? Kivel lehetne bővíteni a feláldozhatók nosztalgikus múltidézésre és tét nélküli szórakoztatásra felesküdött különítményét? Ezek a menetrend szerint, kétévente érkező Expendables-filmek fő kérdései, mivel Sylvester Stallone egyelőre a folyamatos bővülésben látja az immár trilógiává terebélyesedő sorozat túlélésének kulcsát. Az új igazolások (a kissé idétlenül bohóckodó Banderas kivételével) jól illenek a csapatba, ráadásként magánéleti viszontagságaik is terítékre kerülnek, Snipes adócsalásától a számkivetetté váló Gibson fájdalmaiig – Stallone afféle szakszervezeti vezetőként kínálja a jóvátétel lehetőségét mindazoknak, akik hibáztak.

Hogy kidomborítsák a veterán hősök erényeit, az alkotók néhány talpraesett fiatalt is csatasorba állítanak, akiknek persze van mit tanulniuk ravaszság és alkalmazkodó-készség terén. Az új szereplők egymás sarkát tapossák, ennek ellenére a film nem tűnik zsúfoltabbnak az előzményeknél. Komoly fegyvertény, hogy sem a nélkülözhetetlen ős-bandatagok, sem a bizonyítani kész újoncok nem tűnnek feleslegesnek, a forgatókönyv ezzel elkerüli A feláldozhatókhoz hasonló ensemble-filmek legnagyobb veszélyét. Ami marad, az kétórányi magas fordulatszámon pörgő örömmozi, a széria legemlékezetesebb fináléjával. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy a bosszúálló és/vagy túszszabadító küldetésekre épülő narratívában nem maradt több lehetőség. Hiába egyértelmű, hogy a pár mondatra feltűnő kiválóságok helyzetbe hozásához bármilyen alibitörténet megteszi, az előkészítés alatt álló negyedik részben mégis illene változtatni a végképp elhasznált sémán. Erre pedig nem sok esély mutatkozik, amíg Stallone receptje kimerül annyiban, hogy egyre több karaktert mozgat egyre monumentálisabb akciószekvenciákban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11766