KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Nánay Bence: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A három testőr

Reményi József Tamás

Az újabb moziváltozat – mesefilm. Nem vezérli az ironikus miliőrajz vagy a héroszparódia igénye, de nem is gall kakasos Rendőrakadémia – egyszerűen mese. Tegyük hozzá: a Dumas-regény következetes infantilizálása (amely a szó eredeti értelmében nem azonos a bárgyúsággal) a legjobb eset az európai legendárium amerikai kisajátításának folyamatában (gondoljunk csak a legutóbbi Robin Hood-féleség stíluszagyvalékára). A történetet ezúttal egy kedves gyermekpác tekintetével látjuk, a forgatókönyv ugyanis a regény idejénél jóval korábbra, XIII. Lajos és Ausztriai Anna dinasztikus házasságkötésére helyezi vissza a cselekményt. Így ők korántsem uralkodókként, hanem a kiismerhetetlen palota s a végképp beláthatatlan nagyvilág ártatlanjaiként szemlélik-szenvedik végig az eseményeket. Velünk, nézőtéri gyerekekkel együtt.

Maga D’Artagnan sem sokkal idősebb náluk, s olyasvalamiről álmodozik, ami – a filmváltozat szerint – úgy fest, már nem is lehetséges: a dicső testőrség tagjaként szolgálni a királyt, midőn király alig van, testőrség meg egyáltalán nincs, mert Richelieu bíboros feloszlatta. D’Artagnan azonban gyermeki makacssággal, ahogyan csak ábrándokhoz lehet ragaszkodni, eléri, hogy álma a mese végén megelevenedjék. Ezért a csodáért a kalandos vesszőfutás, ezért ármány és jóság végletekig leegyszerűsített viadala. S ezért a három címszereplő illúziókon túli elszántsága. Hiszen a tapasztalatokon inneni vágyakat a józan valóság fegyelme nem, csupán a már minden mindegy dacossága segítheti. Athos, Porthos, Aramis földi parancsokon, logikán és realitáson átnyúlva állnak rendelkezésünkre.

Testőrré lesz hát, ki testőr akar lenni, a fináléban jöhet Bryan Adams, immár szokásos dallal nyugtázva kedvünk. Most, stílszerűen, harmadmagával énekel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1079