KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A másik Boleyn lány

Vajda Judit

The other Boleyn Girl – amerikai, 2008. Rendezte: Justin Chadwick. Írta: Philippa Gregory regényéből Peter Morgan. Kép: Kieran McGuigan. Zene: Paul Cantelon. Szereplők: Natalie Portman (Boleyn Anna), Scarlett Johansson (Boleyn Mária), Eric Bana (Tudor Henrik), Kristin Scott Thomas (Boleyn Erzsébet), Jim Sturgess (Boleyn György). Gyártó: BBC Films / Focus Features / Relativity Media / Ruby Films / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 115 perc.

 

VIII. Henrik viharos magán- és közélete mindig is izgatta a filmesek fantáziáját – ezúttal a hat feleséget elfogyasztó uralkodó egyik neje, Boleyn Anna és a másik Boleyn lány, Mary oldaláról közelítünk a még mindig vonzó témához. Az ötlet nem is olyan eredeti, mint elsőre gondolnánk, hiszen a film alapjául szolgáló Philippa Gregory-könyvhöz már két folytatás is készült, sőt A másik Boleyn lány felhasználásával született egy BBC-tévéfilm is öt évvel ezelőtt.

Ennek ellenére Justin Chadwick adaptációja kifejezetten jól sikerült darab (nem olyan fajsúlyos, mint az Elizabeth, de komolyabb, mint a Marie Antoinette), amin igen sokat dob, hogy Hollywood két legszebb fiatal színésznője, Natalie Portman és Scarlett Johansson játssza benne a két főszerepet (Portman az idősebb Anna, míg Johansson a fiatalabb Mary). A másik Boleyn lány cím már magában rejti, hogy egyfajta történelmi távlatból tekintünk a régmúlt eseményekre: nem csekély izgalmat tulajdonképpen az tartogat, hogyan jut el a fordított alaphelyzetből (először Mary, nem pedig Anna volt a király szeretője) a cselekmény odáig, amit a történelemórákról ismerünk (ahol csak Boleyn Anna nevét szokták megemlíteni, a másik Boleyn lányét nemigen). A címen kívül a nővérek közti hangsúlyos különbségtételt vizuálisan is kiemelik az alkotók – a legerősebb jelzés, hogy egyiküket szőke, másikukat sötét hajú színésznő játssza. A másik Boleyn lány képei szimbolikusan azt is jelzik, hogy főhősei olyan nők, akik rácsok közül, egy leszűkített nézőpontból látnak csak ki a világra (Mary és Anna sokszor les ki a szülői ház rácsos ablakán, ahol csak egy szűk résen át látják a valóságot). Mégis maga a király az, aki gyenge, tehetetlen bábként viselkedik az egész cselekmény során.

Az efféle finomságokon kívül további örömet szerez, hogy a film csodálatosan van fényképezve: rengeteg festmény szépségű képet látunk, és a jeleneteket folyamatosan aranyszínű ragyogás járja át. Ám ez az aranyszínű ragyogás sem tudja elfedni, milyen sötét dolgokat műveltek A másik Boleyn lány világában a főúri családok saját lányaikkal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9388