KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amistad

Takács Ferenc

Nemes mondanivalójú, politikailag mintaszerűen korrekt filmet készített Spielberg, ezúttal a rabszolgaság szörnyű intézményéről és az amerikai igazságszolgáltatás nagyszerűségéről: egy rabszolgahajó fellázadt szállítmánya Amerikában vetődik partra, ahol hosszú tulajdonjogi és kiadatási pereskedés után, amelybe a nagypolitika is beleszól, John Quincy Adams volt elnök és kiváló jogász segítségével az Afrikából elhurcolt feketék visszakapják szabadságukat. A témapáros két eleme szinte automatikusan jelöli ki azt a két hollywoodi szuperfilm-hagyományt, amelynek segítségével a történet vászonra vihető: a hajóúttal és a lázadással foglalkozó jelenetekhez a tengeri kalandfilm szokványai illeszkednek, a bírósági eljárás ábrázolása pedig a „tárgyalótermi dráma” jól ismert fogásaival történik. Mindez persze spielbergiesen: sok pénzből, gazdag kiállításban, viszont a kommersz filmtechnika finoman tapintatos áthangolásával és egyénítésével. A film erényei közé sorolható még a két kultúra és nyelv, az amerikai fehérek és az afrikai feketék közötti kommunikáció létrejöttének rögös-buktatós útjának hol őszintén érzelmes, hol bizarran komikus ábrázolása és a John Quincy Adamset játszó Anthony Hopkins alakítása, mely páratlanul hatásos és tanulságos iskolajáték, afféle egyszemélyes bevezetés a színészmesterségbe.

Voltaképpen iskolás maga a film is: vonzó beállításban és könnyen emészthetően adja elő nemes közlendőjét, azaz tanít, nevel, szórakoztat (ahogy annak idején az iskolai irodalomórán meghatároztuk a művészetek feladatkörét). Kár, hogy a derék és önzetlen szándékokra némi árnyék vetült. A film alkotói maguk is tárgyalótermi drámába keveredtek: kártérítési per indult ellenük, mivel a forgatókönyv szerzője a jelek szerint lenyúlt egy néhány évvel korábban megjelent regényt, amely a téma alapjául szolgáló megtörtént esetet dolgozta fel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3641