KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Pedro Almodóvar a Beszélj hozzá! kritikai sikere után már készül is az újabb hódításra. A Tarantula egy francia bűnügyi regény adaptációja ugyan, de vérbeli Almodóvar-opusznak látszik: egy bosszúszomjas apa, miután megfosztotta férfiasságától, beleszeret lánya agresszorába. A főszerepekben Penélopé Cruz és Antonio Banderas. A rendező ezen kívül egy komédia és egy önéletrajzi ihletésű film forgatókönyvén is dolgozik. A La Mala Educación ihletője a fiatalkorban elszenvedett szigorú vallásos nevelés.

 

*

 

Martin Scorsese egy hírhedt pin up girl életét viszi filmvászonra. Betty Page az ötvenes évek egyik leghíresebb sztriptíztáncosnője volt, legendáját tovább növelte, amikor a filmsztár 1958-ban titokzatos körülmények között eltűnt, majd évek múltán, immár hithű keresztényként újra felbukkant. A kamaszszobák Bűnbánó Magdolnáját Liv Tyler kelti életre.

 

*

 

A Resident Evil balsikere után a zombik újult erővel támadnak fel a mozivásznakon: Danny Boyle és a Part szerzőjeként megismert Alex Garland közös filmje, a 28 nap múlva novemberben kerül bemutatásra. A digitális kamerával felvett kőkemény akcióhorror története két híres Romero-opusz, a Crazies (Őrjöngők) és a Dawn of the Dead (A Holtak hajnala) ötvözetéből született: miután egy elszabadult virus az egész Föld lakosságát megfertőzte, maroknyi túlélő próbál az élőhalottaktól hemzsegő Londonból kijutni, hogy csatlakozzon az Észak-Angliában állomásozó különleges katonai erőkhöz.

 

*

 

72 esztendős korában elhunyt John Frankenheimer, a bűnügyi drámák és akcióthrillerek egyik első hollywood-i kismestere, többek közt olyan kultuszdarabok rendezője, mint a Frank Sinatra legjobb alakítását jelentő Mandzsúriai jelölt, a paranoia-filmek úttörőjének számító Másodpercek vagy az Elmore Leonard regényéből forgatott Tíz másodperc az élet. Frankenheimer munkái elsősorban feszült atmoszférájukkal és erőteljes képi világukkal tűntek ki az élmezőnyből, valamint azzal a már-már dokumentarista precizitással, amellyel jobbára közepes történeteit felépítette (Az alcatrazi ember, Hét nap májusban). A rendező utolsó filmjét Hulla, hó, telizsák címen mutatták be Magyarországon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2663