KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szem

Nevelős Zoltán

A hongkongi születésű Pang ikrek Bangkokban készítették első közös játékfilmjüket 1999-ben. A Bangkok Dangerous egy süketnéma bérgyilkos szívszaggató történetét mesélte el elegyítve Wong Kar-wai Csungking expresszének képi trükkjeit és atmoszféráját John Woo érzelmes-véres akcióoperáinak látványosságával, míg a történet szerelmi szála erősen a Leon, a profira hajazott. A sokkolóan brutális képsorokat is tartalmazó film inkább irritálóan mesterkélt, mintsem bármilyen szempontból izgalmas darab volt, egzotikumának és divatos tematikájának hála mégsem szerepelt rosszul az európai és amerikai fesztiválokon.

A szem hasonlóképp sikerfilmekből összeollózott darab, de a Bangkok Dangerousszel ellentétben egyáltalán nem rossz. Egy fiatal, vak lány szaruhártya-átültetés után látni kezd – ráadásul többet a szokásosnál: látja a halottakat is, mint a kissrác A hatodik érzékben, sőt egy idő után rájön, hogy jövendő tragédiákat is képes előre látni, ami a Végső állomás alapötlete is. A lány elindul hát (a rá szemet vető fiatal doki társaságában), hogy felkutassa egy thaiföldi kisvárosban azt a halott lányt, akinek a szemét megkapta, és akinek még maradt valami elintézetlen ügye e világon (itt A hetedik érzék és A kör köszönnek vissza). Ha azonban az eredetiség kérdését félretesszük, a film minden téren a „jó” kategóriába esik: a képek gyönyörűek, a cselekmény elegánsan lassú ritmusa végig összhangban marad a titkok izgalmas kibontakozásával, a történet építőkockái végül kerek egésszé állnak össze, a kísértetes jelenetek pedig hátborzongatóak – akkor is, amikor nem a háttérben életlenül látszó alakról van szó, hanem egy korábban ismert szereplőről derül ki, hogy már „odaát” van.

A szem ugyanakkor időközben „eredetivé” is vált, az ikrek ugyanis az idén el készítették A szem 2.-t, amely más szereplőkkel variálja tovább a formulát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1962