KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.

Varga Zoltán

Magyar, 2019. Rendezte: Macskássy Gyula, Nepp József, Kovásznai György, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Cakó Ferenc, Reisenbüchler Sándor és mások. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 320 perc.

 

Kiemelt érdeklődés övezte a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a Filmarchívum friss kiadványa, a Fazekas Eszter és Orosz Anna Ida gondozásában megjelent magyar animációs DVD-kollekció bemutatóját. A díszdobozban kiadott, három lemezből (és egy karcsú, ám informatív kísérőfüzetből) álló A magyar animáció gyöngyszemei 1-3. nem előzménytelen a hazai animáció kincseit tartalmazó DVD-k sorában: egyszerre folytatása és újraindítása az 1960-as évek animációs filmjeit csokorba gyűjtő 2014-es lemeznek, A magyar animáció gyöngyszemei 1.-nek. Folytatás, hiszen a második és harmadik lemez tovább lapoz a magyar filmtörténet kalendáriumában: az évtizedekre fókuszáló rendezési elv jegyében az 1970-es, illetve az 1980-as esztendők műveit vonultatják föl. S újraindítás, amennyiben az első lemez nem pontosan ugyanazokat az animációkat tartalmazza, mint az öt éve megjelent kiadás (lásd Filmvilág 2014/11.), hanem bizonyos filmektől megválva előzőleg nem szerepeltetett munkákat is beemel a hatvanas évekből (Macskássy Gyula: Párbaj, Nepp József: Szenvedély, Kovásznai György: A napló).

Az összesen több mint ötórás (majdnem 320 perces), három évtizedet átölelő, 48 rövidfilmet kínáló kollekció a Pannónia budapesti „főhadiszállásáról” kikerülő művek mellett a kecskeméti műhely terméséből is ízelítőt nyújt. A legkurrensebb digitális eljárásokkal restaurált kép- és hanganyag révén az animációk mintha új életre keltek volna: számos film eddig – karcos és fakult kópiákról – ismert szín- és látványvilágát újra kell szoknia a szemnek. Mint minden hasonló válogatás esetében, bizonyára fölróhatjuk szívünknek kedves filmek vagy alkotók hiányát (Réber László zseniális Autókórja ezúttal sem került be az összeállításba), vagy nem minden filmválasztással érthetünk egyet (Kovásznaitól az anima verité fogalmát szemléltető Körúti esték valószínűleg több hívet szerezne a művésznek, mint az edzett cinefilek türelmét is alaposan próbára tévő Hullámhosszok). Ám az ilyesféle szőrszálhasogatás nem illő olyan kiadvány esetében, amely nem csupán kivitelezésének színvonala miatt üdvözölhető a legfontosabb aktuális magyar DVD-megjelenések között, hanem kétségkívül hiánypótló és régóta – nem csak a fél évtizede megjelent előzmény okán – várt válogatás. A magyar animáció gyöngyszemei 1-3. a hazai filmtörténet egyik legragyogóbb fejezetének méltó szemelvénygyűjteménye, amely a témában járatlanokkal is meg fogja értetni, miért volt egykor legendája a magyar animációs filmnek. Nem utolsó sorban olyan remekléseknek köszönhetően, mint A Nap és a Hold elrablása (Reisenbüchler Sándor), a Koncertissimo (Gémes József), a Sisyphus és a Küzdők (Jankovics Marcell), a Babfilm (Foky Ottó), a Moto perpetuo (Vajda Béla) vagy A légy (Rófusz Ferenc).

Huszonkét alkotó egy-egy opusszal képviselteti magát (néhányan társrendezőként tűnnek föl a stáblistán). A karikaturisztikus animációk (a gegfilmek) áramlatát erősítő művek rendezői között egyesek a politikai kritikát megfogalmazó szatírában (Szórády Csaba: Rondino, Kovács István: Változó idők, Gyulai Líviusz: Új lakók, Weisz Béla: Húsvéti anzix), mások a (műfaj)paródiában jeleskednek (Nepp József: Öt perc gyilkosság, Dargay Attila: Variációk egy sárkányra, Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek, Homolya Gábor: Western). Varsányi Ferenc különleges Mézes-táncosa mindmáig a világ egyetlen „mézeskalács-animációja”. Bányai István Hammja, Keresztes Dóra Garabonciákja, Varga Csabától A szél vagy Molnár Péter Majd a tisztásonja festői látványalkotásuknak és szimbolizmusuknak, szürrealizmusuknak köszönhetően meditatív, hipnotikus élményt jelentenek, míg Szilágyi Varga Zoltán Tiszta képének mozgásba hozott tetoválásai az animáció határait feszegetik. A több filmmel szereplő rendezők esetében a művészi repertoár változásait is megfigyelhetjük: miként vizsgálja a hétköznapokat mérgező zsarnokoskodást Szoboszlay Péter (Sós lötty, Rend a házban, Hé, Te!), hogyan jut el Cakó Ferenc a gyurmától a homokig (Ad astra, Ab ovo), Orosz István a lázálmoktól a szocializmus labirintusáig (Álomfejtő, Vigyázat, lépcső!), Macskássy Katalin a cigánygyerekek életének térképezésétől az ünnepek értelmezésének zavaráig („Nekem az élet teccik nagyon”, Ünnepeink). Reisenbüchler Sándor a listavezető: négy filmjéből kettő (A Nap és a Hold elrablása, Isten veled, kis sziget!) rajzanimációval viszi vászonra kozmikus szorongásait, míg Az 1812-es év és a Pánik a kollázsanimáció kavargásával invitálja szellemi és érzéki értelemben egyaránt kihívó utazásra a publikumot.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14196