KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pokémon: Pikachu, a detektív

Alföldi Nóra

Pokémon: Detective Pikachu – amerikai, 2019. Rendezte: Rob Letterman. Írta: Dan Hernandez, Benji Samit és Nicole Perlman. Kép: John Mathieson. Zene: Henry Jackman. Szereplők: Justice Smith (Tim), Kathryn Newton (Lucy), Bill Nighy (Clifford), Chris Geere (Roger), Ken Watanabe (Yoshida). Gyártó: Warner Bros. / Legendary Entertainment / The Pokemon Company. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 104 perc.

 

Az álomgyár luxus-mechanizmusa akkor sejlik fel igazán, amikor a nyár beköszöntével tűzijátékok káprázatával tologatja a nézők elé hűsítő limonádéit. Hollywood ezekre a stúdiófenntartó tentpole-filmekre őrült pénzeket költ, és óriás vagyonokat kaszál velük, a művek befogadása viszont csak maroknyi agysejtet vesz igénybe a nézők részéről. Ez így is van jól: nyomja csak el az ősszel beköszöntő Oscar-szezon lihegését a vidám madárcsicsergés, esti tücsökciripelés, a hűvös mozitermekből kiszűrődő blockbusterek robaja és a végehúzósok slágerzenéje. Ezek a megafilmek igazi egyéjszakás kalandok a nyárra – csupán pár órányi örömet nyújtanak a fülledt estéken, nem kínálnak intellektuális vagy érzelmi kihívást, cserébe rövidek és könnyedek, mint egy citromsárga bikini.

Tekintve, hogy a japán blockbusterek világában – immár hagyományosan – a téli szezont Godzilla tartja a vállán, a nyárit pedig az újabb Pokémon-opusz, nem meglepő, hogy ilyen szünidei matinédarab lett a Pikachu, a detektív is, amely a huszon-akárhány éves Pokémon birodalom nyomasztó mennyiségű termékei közül az első hollywoodi alkotás, egyben egészestés, élőszereplős mozifilmként az eddigi legambiciózusabb darab. Ha lúd, legyen kövér – száz videójáték, több, mint ezer epizódnyi animációs sorozat és 21 animációs játékfilm után, az alkotók új irányt szabtak a legendáriumban: a sárga cukorbogyó Pikachuból koffeinfüggő detektív lett, aki ráadásul Ryan Reynolds kellemes, dollármilliókat érő hangján búgja a poénokat. A frissítés szerencsére jót tett a franchise-nak, hasznára válva a banális és keresetlen naivitással megrendezett történetnek: a szereplők kedvesek, a látvány pazar, a Pokémonok remekül mutatnak, Pikachu pedig alaposan megdolgozik a fagyipénzért és elviszi cakkos kis farkán az egész showt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14181