KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lesz ez még így se!

Horányi Péter

As Good as It Gets – amerikai, 1997. Rendezte: James L. Brooks. Szereplők: Jack Nicholson, Helen Hunt, Greg Kinnear, Cuba Gooding Jr. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. Szinkronizált. 133 perc.

 

Karrierje kései szakaszának egyik legtöbbet emlegetett, a kritikusok által körülrajongott – egyúttal Oscarral honorált – alakítását nyújtja Jack Nicholson a Lesz ez még így se! mizantróp írójaként. A romkomok kismesterének, James L. Brooksnak a vígjátékában Melvin, a szerelmi novellákat szerző, ám az embereket, és úgy általában az emberiséget végtelenül megvető író elszigetelt élete akkor változik meg, amikor kirabolt és összevert szomszédjának (Greg Kinnear) kutyájára lesz kénytelen vigyázni. A született cinikust az öleb zsigerileg átformálja, a kényszerűségből vállalt törődés és gondoskodás érző lényt farag belőle.

Jóllehet, a bogaras és faksznis író karakterrajza, illetve a romantikus vígjátékokban elrongyolt „megjavulás-narratíva” nem túl eredeti, Nicholson jelenléte eleinte ad valamiféle új ízt az egyébként kiszámítható cselekménynek. Manapság megnézve a filmet, alakításának mégsem tudunk feltétel nélkül örülni, mivel nem képes érdekes maradni két órán keresztül: a színész vicsorgó vigyora, eltúlzott gesztusai és manírjai a játékidő teltével mind csekélyebb mértékben szórakoztatóak, sőt lassan unalmassá, fárasztóvá válnak.

Másrészről a dramaturgia, a képi világ, a párbeszédek, valamint a humor színvonala nem annyira a klasszikus romkomokra emlékeztet, inkább a kilencvenes évek – mára már némiképp megkopott hatású – sitcomjait idézi. A fő hiba, hogy a film dramaturgiája nagyon lazán központozott, és néha úgy tűnik, mintha nem is lenne valódi haladási iránya. A sitcom-jelleget erősíti a jellegtelen díszletezés, továbbá, hogy a gegek gyakran nincsenek kiérlelve, és sok poén nem szól elég nagyot. Pedig az összevert homoszexuális szomszéd, illetve Helen Hunt esetlen és magányos pincérnője izgalmas figurák, akikre sok ütős geget lehetne építeni – Melvin mellett azonban nem kapnak elég teret.

A Lesz ez még így se! összességében még így is tartalmaz pár emlékezetes pillanatot, de Nicholson alakítása esetleg elidegenítheti azokat a nézőket, akik nem vevők a színész kétségtelenül egyedi, de ezúttal túltolt grimaszaira.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13705