KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Paris Trout

Székely Gabriella

Dennis Hopper egyenesen a Kék bársonyból érkezett Stephen Gyllenhaal első játékfilmjébe. Az egykori szelíd motoros szemében már megint az őrület és erőszak fényei csillognak, talán nem véletlenül, hiszen Gyllenhaal rendezte a Twin Peaks egyik epizódját. David Lynch szelleme valóban ott kísért a Paris Trout borzongtató világában.

Itt is kisvárosban vagyunk, a déli Georgiában, 1949-ben. Veszett rókák fenyegetik vésztjóslóan a poros békét, míg aztán eldördül az igazi fegyver a köztiszteletben álló Paris Trout kezében. Trout boltos, és uzsorakamatra ad kölcsönt, még feketéknek is. Ám amikor az egyik rászedett kuncsaftja nem akar fizetni, adósságbehajtás címén lepuffantja a néger fiú anyját és húgát. Könnyű kézzel, sok lövéssel, fröcskölő vér kíséretében. Az eszeveszett gyilkosság csupán előjátéka a történetnek, mely során végignézhetjük Trout elméjének gyors és látványos elborulását.

A lynch-i tébolyt Dennis Hopper nagy szakértelemmel játssza el, a szexuális aberrációkban természetesen, otthonosan tevékenykedik. Stephan Gyllenhaal azonban mintha nem döntötte volna el, hogy a Twin Peaks újabb epizódját rendezi, vagy a saját filmjét. Szorgalmasan követi a mester példáját, sikeresen bizsergeti a borzongani vágyókat, még a gonosz Leo macho kegyetlenségét is megidézi Trout viselkedésében, és közben az amerikai dél rasszizmusának mélylélektanát kutatja, pszichoanalitikusa komolysággal, morális elkötelezettséggel.

David Lynch, úgy látszik, veszélyes filmrendező. Ragályos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=602