KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Raid – A törvény nemében

Kovács Kata

Raid dingue – francia, 2016. Rendezte: Dany Boon. Írta: Sarah Kaminsky és Dany Boon. Kép: Denis Rouden. Zene: Michel Tordjman és Maxime Desprez. Szereplők: Alice Pol (Johanna), Dany Boon (Eugene), Michel Blanc (Pasquali), Yvan Attal (Viktor). Gyártó: Pathé / TF’ / Artémis Productions.Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 105 perc.

 

A kortárs európai közönségfilm szupersztárja, Dany Boon legújabb munkája, szemben a 2008-as Isten hozott az isten háta mögött rekord-kasszasikerével – 20,5 millió néző – még az 5 milliós nézőszámot sem érte el hazájában, Franciaországban. Pedig a színész-rendező korántsem evezett új vizekre, készített már korábban is hatósági vígjátékot (Finánc a pácban), sőt, hasonlóan a 2014-es Szuper-hipochonderhez, a burleszk-elemekben bővelkedő akció-vígjáték itt is a screwball irányába kanyarodik el, a fináléra pedig hősnőnk itt is akció-, sőt, nemzeti hőssé avanzsál. A Raid humorforrását tekintve ezúttal azonban nem a rasszista poénok, hanem a nő- illetve macsógyűlölet birodalmába kalauzol.

Johanna a francia elit alakulat megszállottja, ám jelentkezéseit egészen idáig mindig visszautasították, köszönhetően részben a rendőr-berkekben uralkodó nőgyűlöletnek, részben pedig a hősnő totális alkalmatlanságának. Johanna nagyon erős, de rendkívül ügyetlen, együgyű, viszont nagyon szorgalmas és elszánt. Kvalitásainak vajmi kevés köze van ahhoz, hogy végül mégiscsak bebocsátást nyer a vágyott kiképzésre, belügyminiszter apja elhatározza ugyanis, hogy közbelép, és csupán azért veteti fel a lányát, hogy egy életre megutáltassák vele ezt a pályát. Johanna elszántsága azonban határtalan, esze ágában sincs közelgő esküvője fényében otthagyni a rendőri pályát, és háziasszonynak állni. A fináléra a film abszurd és blőd különös és látványos keverékévé alakul, Johanna karaktere pedig hirtelen és indokolatlan fejlődésen megy át. Teljesen világos, hogy a film motorjául szánt női egyenjogúság tematika nem a legszélesebb nézőtömegeket mozgatja, az azonban már talányosabb, hogy az alkotók érdeklődése miért ebbe az irányba fordult, ha egyszer aligha tudnak többet mondani róla, mint hogy a nők és a férfiak ugyanúgy lehetnek tehetségesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13356