KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Újra együtt

Vajda Judit

10 Years – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Jamie Linden. Kép: Steven Fierberg. Zene: Chad Fischer. Szereplők: Channing Tatum (Jake), Rosaria Dawson (Mary), Justin Long (Marty), Chris Patt (Cully), Oscar Isaac (Reeves), Ari Gaynor (Sam). Gyártó: 33andOut Productions. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Nem mostanában történt, hogy a vígjáték zsánerén belül önálló alműfajjá nőtte ki magát az osztálytalálkozót megörökítő komédia, és a jelek szerint még mindig népszerű. Az egy idő után mindenkit utolérő nosztalgikus érzést tematizáló művek széles skálán mozognak: a közkedvelt motívum szexkomédiától (Zack és Miri pornót forgat) kezdve debilvígjátékokon (Amerikai pite: A találkozó, Romy és Michele) át fekete humorral dolgozó alkotásokig (Otthon, véres otthon) sok helyen felbukkan, leggyakrabban talán mégis édes-bús tragikomédiák alapanyaga.

Utóbbi megközelítésben a 2011-es évben két amerikai független film is született a témában: a régi osztálytársakkal találkozás élményét az álomnő utáni múlhatatlan vágyakozással vegyítő Szédületes éjszaka után most itt van a középkaliberű sztárparádét (Channing Tatum, Chris Pratt, Rosario Dawson, Justin Long, Oscar Isaac) felvonultató Újra együtt. Jamie Linden rendezői bemutatkozásában egy csapat fiatal, de már megállapodott felnőttet figyelhetünk, akik tízéves osztálytalálkozójukon adnak ismét randevút egymásnak, egyesek házastársakkal vagy tartós partnerekkel kiegészülve.

A csapongó beszélgetések szilánkjaiban menthetetlenül széthulló, így látszólag mindenféle cselekmény nélküli műről pozitívumként mindenképpen elmondható, hogy parttalanságával és céltalanságával hitelesen adja vissza a való élet osztálytalálkozóit, ahol valószínűleg mindenki hasonlóan érzi magát, mint az Újra együttet nézve, és a végén csak a sok felesleges fecsegésre és értelmetlen üresjáratra emlékszik. Az improvizációnak tűnő jelenetek ugyan lehetőséget adnak a rengeteg fiatal tehetségnek a máshol ritkán látható természetes, hétköznapi játékra, amit egy darabig valóban öröm nézni, de pusztán helyzetgyakorlatok egymásutánjából még soha semmi jó nem sült ki – és ez most sincs másként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12519