KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Magic Mike XXL

Sándor Anna

Magic Mike XXL – amerikai, 2015. Rendezte: Gregory Jacobs. Írta: Channing Tatum és Reid Carolin. Kép: Steven Soderbergh. Szereplők: Channing Tatum (Mike), Amber Heard (Zoe), Joe Manganiello (Richie), Matt Bomer (Ken), Kevin Nash (Tarzan). Gyártó: Iron Horse Entertainment / Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 120 perc.

Egy sztriptíztáncosok mindennapjaival foglalkozó film kapcsán automatikusan felmerül, hogy vajon mihez kezdenek az alkotók a test tárgyiasításának problematikájával. Számít a fellépő neme? Ha a női táncosok esetében számon kérjük a férfiak mohó tekintetét, vajon nem így kellene eljárni fordítva is? A Soderbergh rendezte Magic Mike egy mozdulattal semlegesítette a kérdést, mikor a lecsúszás és a kilépés drámai ellenpontjaira fűzte fel a cselekményt. A puszta látványmozivá redukált Magic Mike XXL viszont masszív állításban erősíti meg a sztereotípiát: míg a nő prostituálja magát a színpadon, a férfi sztripper vetkőzés és mozgás során is megőrzi dominanciáját, válogatott pózokban meghágva közönségét.

A road movie narratívára felfűzött folytatásban a korábban impozáns biodíszletként megismert figurák, Mike kollégái is előtérbe lépnek. Az utolsó nagy dobásként sztriptíz expóra induló fiúk azonban végig lazán felskiccelt, papírmasé karakterek maradnak, akiknek önmegvalósítási kísérletei is csak a komikumot szolgálják. Az XXL cím találó, hiszen az alkotók a közönségbarát elemekből pakoltak még többet, látványosabbat és nagyobbat a filmbe: több tánc, több humor, több pucér felsőtest hódít a vásznon. A film jó pillanatai mégis azok, mikor képes némi öniróniát megcsillantani. Jelzésértékű Soderbergh hátralépése is, aki pusztán operatőrként és executive producerként volt jelen a produkcióban. Channing Tatum pedig bebetonozni látszik magát az izomzatukból élő sztárok státuszába - hiába az olyan drámai próbálkozások, mint a Foxcatcher vagy épp a Magic Mike. Az XXL bántóan aránytalan dramaturgiája és összecsapott lezárása pedig leplezetlenül igazolja, hogy a sztori csupán apropó, hogy a szereplők indokolt és indokolatlan pontokon a táncra perdülhessenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12350