KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Későnérők

Tüske Zsuzsanna

Laggies – amerikai, 2014. Rendezte: Lynn Shelton. Írta: Andrea Seigel. Kép: Benjamin Kasulke. Zene: Benjamin Gibbard. Szereplők: Keira Knightley (Megan), Chloë Grace Moretz (Annika), Sam Rockwell (Craig), Mark Webber (Anthony). Gyártó: Anonymus Content. Forgalmazó: JiL Kft. Szinkronizált. 99 perc.

A negyedszázados kor-krízisbe lépő hősnő, Megan, rájön, hogy gimi óta semmilyen felnőtt állapotra utaló jelet nem tapasztalhat saját magán. A pánikgombot végül pont az évek során jól bevált baráttól kapott lánykérés hatására nyomja meg, így találkozik két égi jellel, a 16 éves Annikával és egyedülálló, válóperes ügyvéd apjával, akikkel egy kegyes hazugság után hamar egy fedél alá is költözik.

Lynn Shelton, a független filmek koronázott királynője (A legmelegebb nap, Édesnégyes) a Későnérők háromszögével az eddigieknél látszólag sokkal habosabb vizekre evezett - a keresetlen, improvizatív stílusával, fanyar humorával a Sundance Fesztiválra örökös tagságot nyert író-rendező ezúttal kész forgatókönyvet és komplett, többek között sztár-mesterhármast is tartalmazó, hollywoodi szettet kapott használatra, a könnyű kezű indie-készítő szuverén szerző-énje azonban a csillogástól sem szédült meg. A történetet ugyan most idegen kéz, az első bálozó, Andrea Seigel írta, a külcsín alatt azonban mégis felfedezhető tematikai rokonság Shelton legelső, kísérleti stílusú filmjével, a We Go Way Back-kel, amelyben a huszonéves kor-válságba kerülő hősnő elveszettségére képzeletbeli kiskamasz énje hívja fel figyelmét. A felnőtté válás problematikája, a felszabadultság, a merészség elvesztése Shelton személyes élményekre épülő, szerzői univerzumának alaptételei voltak. A Későnérők egy másik young adult-krach sztori, a zordabb humorú Pszichoszingli bájos, optimista kishúga is lehetne: mindkettő hősnője gimis korban rekedt és a megoldást is innen várja, az önhitt és önző írónőnek viszont kevésbé terem babér, mint a gondoskodásra, önkritika gyakorlására képes Megannak. A jutalom látszólag – régi minták szerint - belépés a családi otthonba, ezt azonban a főhősnő és a rendező is anélkül valósítja meg, hogy közben elvesztené fantáziáját, a nézőnek pedig – a letisztult könnyedség mellett – az eszményien működő sztárkémia is kedvez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12192