KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Michel Houellebecq elrablása

Vajda Judit

L’enlèvement de Michel Houellebecq – francia, 2014. Rendezte és írta: Guillaume Nicloux. Kép: Christoph Offenstein. Szereplők: Michel Houellebecq (Houellebecq), Mathieu Nicourt (Mathieu), Maxime Lefrancois (Maxime), Francoise Lebrun (Francoise). Gyártó: Les Films du Worso. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 93 perc.

 

Michel Houellebecq híresen pesszimista francia író, botrányfigura és a popkultúra viszonya olyan szoros (lásd például az ő fotójával ellátott, Kiábrándult Értelmiségi név alatt futó mémsorozatot), hogy semmi meglepő nincs abban, ha a címszereplésével forog le egy film. Főleg, hogy Houellebecq intim viszonyt ápol a mozgókép világával: nemcsak több művét adaptálták, de ő maga is rendezett, sőt apróbb szerepekben is feltűnt már. A térkép és a táj című regényében pedig megjelenik egy, az íróval feltűnően sok hasonlóságot mutató figura, akit Michel Houellebecq-nek hívnak.

Michel Houellebecq-nek hívják a Michel Houellebecq elrablásának Michel Houellebecq által megformált főhősét is – ahogy saját néven szerepelnek a film további résztvevői is. De ezt leszámítva is mérget vehetünk rá, hogy az alkotás nem szabályos emberrablós thriller. Erről elsősorban maga a főhős/főszereplő gondoskodik. Lelkialkatával összhangban például a legkevésbé sem rázza meg, hogy elrabolták, és megpróbálja ugyanúgy élni tovább az életét, melynek legfontosabb része, hogy meglegyen a napi betevő piája és cigarettája. További, a zsánerfilmmé válás ellenében ható tényező, hogy még utalás szinten sem derül ki, ki a film főgonosza, azaz a Houellebecq elrablására megbízást adó illető.

Guillaume Nicloux korábban egy veretes irodalmi adaptáció (Az apáca) mellett szabályos thrillereket (Személyes ügy, Az őrület vonzásában) is rendezett, most azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy dekonstruálja a műfajt. Erre irányuló törekvései egy nemcsak kétértelműségeket, de hagyományos vígjátéki, sőt burleszk-elemeket is bevető humorban csúcsosodnak ki, és zseniális az is, ahogy egyes motívumokban (imitált verekedés, az agresszió váratlan kitörése, „autós üldözés”) mégis visszalopja a kiindulási alapul szolgáló zsáner elemeit a filmbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11759