KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

360

Baski Sándor

360 – brit-francia-brazil-osztrák, 2011. Rendezte: Fernando Meirelles. Írta: Peter Morgan. Kép: Adriano Goldman. Zene: Robert Burger. Szereplők: Maria Flor (Laura), Sir Anthony Hopkins (John), Jude Law (Michael Daly), Rachel Weisz (Rose), Ben Foster (Tyler). Gyártó: BBC Films / UK Film Council / ORF. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 110 perc.

Az Azután hűvös kritikai fogadtatása a jelek szerint nem szegte kedvét Peter Morgannek: az egyik legnevesebb kortárs brit forgatókönyvíró új filmjében ismét párhuzamos történetekkel zsonglőrködik. Míg a Clint Eastwood rendezte misztikus drámában mindössze három ember sorsát követhettük nyomon, a 360-ban – vérbeli mozaikfilmhez méltón – legalább tíz karakter életébe pillanthatunk bele. Bár a stáblistán nincs feltüntetve, a film alapötlete minden valószínűség szerint Arthur Schnitzler drámájából (Reigen), illetve a belőle készült Max Ophüls adaptációból ered (Körbe-körbe, 1950), amelyben a századfordulós Bécs különböző státuszú polgárai bonyolódnak egymással házasságtörő kalandokba. Morgan a cselekményt nem, csak az elbeszéléstechnikát vette kölcsön: a 360-ban is egymásnak adják át a szereplők a stafétát, vagyis az új karaktereket mindig a régiek vezetik be a történetbe, mígnem a fináléban – a címnek megfelelően – visszatérünk a kiindulópontba. Iñárritu Bábeléhez hasonlóan a 360 sem elégszik meg azzal, hogy egy szimpla társadalmi tablót – pontosabban mozaikot – mutasson be, az aktuális trendeknek megfelelően a globális világfalut jelöli ki a cselekmény helyszínéül. Bécstől Pozsonyon és Párizson át Londonig és Denverig vezet a szereplők útja – akad köztük szlovák call girl, angol üzletember, algériai fogorvos, brazil emigránslány és orosz maffiózó is. A konfliktusok természetesen a szerelem és a szex körül bonyolódnak; határhelyzetben van mindenki: vagy a vége felé járnak egy kapcsolatnak, vagy épp egy újba kezdenének bele.

Egyik epizód sem érdektelen, hála Fernando Meirelles intim pillanatokra fókuszáló, érzékeny rendezésének és a jól összeválogatott színészgárdának, de a részletekből nem áll össze semmilyen átfogó egész. A mozaikfilmek többségéhez hasonlóan a 360 is csupán a „minden mindennel összefügg” tételét ismétli el sokadszorra, így akár a Felhőatlasz realistább, földhözragadtabb verziójaként is nézhetjük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11341