KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Guglielmo Biraghi (1927–2001)
• (X) : 2001: science+fiction/tudomány és fikció

• Schubert Gusztáv: Sorskereskedők Igazság-bulvár
• Székely Gabriella: Semmi politika, filmesek vagyunk! Beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Bori Erzsébet: Megcsalatva Gyerekek – Koszovo 2000
• Dániel Ferenc: Az emberek szörnyülködnek, hurcolkodnak A részlet hatalma
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Rövidsarok Kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Háromezer méteres kép Beszélgetés Szécsényi Ferenccel

• Zalán Vince: Steven Soderbergh bukfencei Avantgard megvilágosodás
• Pápai Zsolt: Egyszemélyes Amerika Schizopolis
• Gelencsér Gábor: Drogma Traffic
• Varró Attila: Nosferatu árnyéka Vampiria
• N. N.: A vámpírfilm évszázada
• Hungler Tímea: Ördöggel cimborálva Dario Argento gótikája
• Kovács Marcell: Mösziő Ordas Mélyen az erdőben; Farkasok szövetsége
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Animáció az Óperenciás tengeren túl Észak-amerikai rajzfilmek
KRITIKA
• Varga Balázs: A múlt idő jele Sacra Corona
• Csengery Kristóf: Halálnak halála A csodálatos mandarin
• Ágfalvi Attila: Szapolyai, a dobrudzsai villanyszerelő Ennyiből ennyi
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: A sziget foglya
• Békés Pál: Patkánymese
• Bikácsy Gergely: Az élet csodái
• Kömlődi Ferenc: A mexikói
• Kúnos László: Miss Julie
• Köves Gábor: 15 perc hírnév
• Elek Kálmán: A pók hálójában
• Kézai Krisztina: Húgom, nem húgom
• Strausz László: Talpig majom
• Tamás Amaryllis: Lábad között
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hamis(h)

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

I. Q. – A szerelem relatív

Nánay Bence

Albert Einsteint mindenki ismeri. Jellegzetes az arca. Nem csoda, hogy annyi filmben látni. Főleg komédiákban. Vannak közöttük jobbak, mint Oldřich Lipsky filmje, az Uraim, megöltem Einsteint. És persze vannak gyengébbek is, például az Einstein Junior, a rengeteg tévésorozatról nem is beszélve.

Az I. Q. című filmvígjáték is Einsteinről szól. Derekasan ki is aknázza – mintegy mellékesen – az Einstein-filmek standard poénjait. Itt azonban nem a relativitáselmélet atyja az igazi főszereplő, hanem az unokahúga, aki amellett, hogy szép, még zseniális matematikus is. És éppen egy írni-olvasni alig tudó autószerelőbe szeret bele.

Világos a film alapötlete; egyik oldalon a tudomány, másik oldalon az élet. Ez az éles, kizárólagos szembeállítás, ami Einstein szórakozott figurájának a lényegéhez tartozik, a fiatalok jeleneteit csaknem élvezhetetlenül érzelmessé teszi. És ezt még az autószerelőt alakító Tim Robbins játéka sem tudja ellensúlyozni.

Tim Robbins lassan Hollywood első számú férfi sztárja lesz. Egymás után kapja a nagyobbnál nagyobb szerepeket olyan filmekben, mint A nagy ugrás vagy az idén hét Oscarra jelölt A remény rabjai. Az már Altmannal forgatott filmjeiben (A játékos, Rövidre vágva) kiderült, hogy Robbins kiváló színész. Itt, a fél-analfabéta autószerelő szerepében is megtesz minden tőle telhetőt. Az I. Q. mégsem őmiatta igazán szórakoztató filmvígjáték. Hanem a jó öreg Albert Einstein figurája miatt, Walter Matthau játssza, aki még mindig képes egy középszerű filmet élvezhetővé tenni. Azt hiszem, erre mondják, hogy nincs új a nap alatt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=871