KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Guglielmo Biraghi (1927–2001)
• (X) : 2001: science+fiction/tudomány és fikció

• Schubert Gusztáv: Sorskereskedők Igazság-bulvár
• Székely Gabriella: Semmi politika, filmesek vagyunk! Beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Bori Erzsébet: Megcsalatva Gyerekek – Koszovo 2000
• Dániel Ferenc: Az emberek szörnyülködnek, hurcolkodnak A részlet hatalma
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Rövidsarok Kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Háromezer méteres kép Beszélgetés Szécsényi Ferenccel

• Zalán Vince: Steven Soderbergh bukfencei Avantgard megvilágosodás
• Pápai Zsolt: Egyszemélyes Amerika Schizopolis
• Gelencsér Gábor: Drogma Traffic
• Varró Attila: Nosferatu árnyéka Vampiria
• N. N.: A vámpírfilm évszázada
• Hungler Tímea: Ördöggel cimborálva Dario Argento gótikája
• Kovács Marcell: Mösziő Ordas Mélyen az erdőben; Farkasok szövetsége
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Animáció az Óperenciás tengeren túl Észak-amerikai rajzfilmek
KRITIKA
• Varga Balázs: A múlt idő jele Sacra Corona
• Csengery Kristóf: Halálnak halála A csodálatos mandarin
• Ágfalvi Attila: Szapolyai, a dobrudzsai villanyszerelő Ennyiből ennyi
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: A sziget foglya
• Békés Pál: Patkánymese
• Bikácsy Gergely: Az élet csodái
• Kömlődi Ferenc: A mexikói
• Kúnos László: Miss Julie
• Köves Gábor: 15 perc hírnév
• Elek Kálmán: A pók hálójában
• Kézai Krisztina: Húgom, nem húgom
• Strausz László: Talpig majom
• Tamás Amaryllis: Lábad között
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hamis(h)

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Addams family

Koltai Ágnes

René Magritte és a videoklip találkozása; Anjelica Huston maga a megmozdult madárfaló Gyönyör, odaadó társa rémségekre vérmesen szomjazó urának, s boldog anyja két irtóztatóan mókás gyermeknek. Két afféle rosszcsontnak, akik bámulatos közönnyel irtják maguk körül a tárgyakat.

Barry Sonnenfeld filmje modern Frankenstein-mese, de nem a képzeletbeli, hanem a Magritte-féle elszabadult tárgyi világban játszódik. Ott, ahol egy levágott kéz, egy félbetördelt ember, egy szobortorzó vagy egy harsona a félelem és az öröm megjelenítője, ahol egy elszabadult madár vagy egy néma gramofon a hangok forrása.

Az Addams family mint horror, netán mint horrorparódia keserű csalódást kelthet a vámpírok, szörnyetegek, idősebb és ifjabb Frankensteinek kedvelőiben, mert bár patakokban folyik a vér, kísért éjjel a fehér leples, s nappal az eljövendő éj réme, játék az egész. Fergeteges játék a tárgyakkal, amelyeket a rendező gyermeki örömmel táncoltat, kuszál össze s komponál egybe.

Sonnenfeld nemcsak Magritte-ot rabolta ki, hanem a filmtörténetet is, Murnautól Svankmajerig bezárólag, oly akkurátusan, hogy néha már az az érzésünk: az Addams family zanzásított európai rémkultúra, amerikai használatra. Így, nemes kultúrküldetésként talán bocsánatos mű, s helye lehet a nagy horrorenciklopédiában. Vizenyős szemű gyerekhőseinek feltétlenül: amint ránk meresztik dermesztően üres tekintetüket, bátran végrendelkezhetünk!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=442