KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Guglielmo Biraghi (1927–2001)
• (X) : 2001: science+fiction/tudomány és fikció

• Schubert Gusztáv: Sorskereskedők Igazság-bulvár
• Székely Gabriella: Semmi politika, filmesek vagyunk! Beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Bori Erzsébet: Megcsalatva Gyerekek – Koszovo 2000
• Dániel Ferenc: Az emberek szörnyülködnek, hurcolkodnak A részlet hatalma
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Rövidsarok Kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Háromezer méteres kép Beszélgetés Szécsényi Ferenccel

• Zalán Vince: Steven Soderbergh bukfencei Avantgard megvilágosodás
• Pápai Zsolt: Egyszemélyes Amerika Schizopolis
• Gelencsér Gábor: Drogma Traffic
• Varró Attila: Nosferatu árnyéka Vampiria
• N. N.: A vámpírfilm évszázada
• Hungler Tímea: Ördöggel cimborálva Dario Argento gótikája
• Kovács Marcell: Mösziő Ordas Mélyen az erdőben; Farkasok szövetsége
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Animáció az Óperenciás tengeren túl Észak-amerikai rajzfilmek
KRITIKA
• Varga Balázs: A múlt idő jele Sacra Corona
• Csengery Kristóf: Halálnak halála A csodálatos mandarin
• Ágfalvi Attila: Szapolyai, a dobrudzsai villanyszerelő Ennyiből ennyi
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: A sziget foglya
• Békés Pál: Patkánymese
• Bikácsy Gergely: Az élet csodái
• Kömlődi Ferenc: A mexikói
• Kúnos László: Miss Julie
• Köves Gábor: 15 perc hírnév
• Elek Kálmán: A pók hálójában
• Kézai Krisztina: Húgom, nem húgom
• Strausz László: Talpig majom
• Tamás Amaryllis: Lábad között
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hamis(h)

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Mellékhatás

Elvetélt ötletek

Baski Sándor

Orvosi thrillerbe oltott családi melodráma az RTL Klub első, saját fejlesztésű drámai sorozata.

 

Noha a magyar HBO számít a hazai sorozatgyártás úttörőjének – már ami a felnőtt célközönség és a mozifilmes igényesség preferálását illeti –, mégis egy kereskedelmi televízió mondhatja el magáról, hogy – izraeli (Társas játék; Terápia) vagy finn (Aranyélet) licenc adaptálása helyett – saját fejlesztésű drámai szériát készített – Magyarországon elsőként. Természetesen az RTL Klubnál sem bíztak semmit a véletlenre: a Mellékhatást a holland eredetiken alapuló Válótársak és az Alvilág vezette fel; ezek a gyártási tapasztalatok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Kovács Dániel Richárd sorozata erősebb pillanataiban a kábeltévés produkciók színvonalát idézi.

A témaválasztás is izgalmas, a meddőség problémája idehaza sem ismeretlen – a becslések szerint körülbelül 300 ezer pár küzd a gyermektelenséggel –, és ha a béranyaság nálunk nem is legális opció, fikciós gondolatkísérletnek ideális. A Mellékhatás ráadásul, látszólag, nem egy sosemvolt Magyarországon, hanem itt és most játszódik. Kiváló írói döntés továbbá, hogy a gyermekre vágyó páros – akik Széphelyi doktor (Adorjáni Bálint) félresikerült hormonkezelése miatt vesztették el az esélyt, hogy természetes úton váljanak szülőkké – egyszerre számíthat a nézők együttérzésére és megvetésére. A férj, Ludmann Zsolt (Nagy Zsolt) ugyanis korunk hőse, igazi tenderkirály, aki politikai kapcsolatainak köszönheti vagyonát és érinthetetlenségét is. Alakja, habitusa, arroganciája akkor is ismerős, ha nem egyetlen konkrét emberről mintázták.

Ugyancsak dicsérendő gesztus, hogy a harmadik szál kedvéért a stáb kimozdult Budapestről: a potenciális béranyajelölteket Ózdon ismerjük meg, és az alkotók megpróbálják a fővárosi és a vidéki közeget nem a szokásos sztereotípiák mentén kontrasztba helyezni.

Az ígéretes felütést azonban nem követi hasonlóan termékeny folytatás. A sorozatbéli fiktív Agapé klinika ugyan hiteles – bár kissé steril – helyszínnek tűnik, és az írók a négy éven át tartó fejlesztési folyamat során láthatóan alaposan beleásták magukat az orvostechnikai részletekbe, a béranyaság mint morális dilemma elsikkad. A sorozat nem foglal állást, de még az igazán húsbavágó kérdéseket sem teszi fel, a dilemma csak a cselekményt és a karaktereket mozgató thriller- és krimielemként funkcionál. Ugyanígy a politikai áthallások is kimerülnek abban, hogy az első néhány epizódban az alkotók itt-ott összekacsintanak a nézőkkel, a Ludmannékat kitermelő rendszerről – ellentétben például az Aranyélet utolsó évadával – nincs lényeges mondanivalójuk.

A Mellékhatásban a közéleti fókuszról fokozatosan a családi (melo)drámára helyeződik át a hangsúly, köszönhetően annak, hogy Széphelyi doktornak a saját apósa a főnöke, béranyának pedig a felesége unokahúgát szemeli ki. A sorozatnak ez a vonatkozása is lehetne izgalmas, ha az írók rugalmasabban próbálnának elszakadni a kertévés dramaturgiai közhelyektől, vagy ha nem pont a női kulcsszereplőknek jutnának a leginkább papírízű dialógok. Míg Sztarenki Dóra ózdi amazonja helyenként már-már túl markánsan „vidéki”, addig a feleségeket játszó Tenki Réka és Borbély Alexandra karakterei alulírtak – a fordított szereposztás alkatilag talán jobban passzolt volna a két színésznőhöz.

Magát a tényleges főszereplőt, dr. Széphelyit sem teszi izgalmassá, hogy sorsának aktív irányítása helyett csak sodródik az eseményekkel, ugyanakkor az írók mentségére szolgálhat, hogy több évadban gondolkodnak, vagyis a doktor személyiségformáló kálváriája még csak most kezdődik. Más kérdés, hogy a némileg csalódást keltő nézettségi adatok miatt – amelyhez alighanem a járványügyi helyzet is hozzájárult –, a folytatás korántsem garantált.

Gazdasági szempontból talán érthető, mégis sajnálatos döntés lenne, ha a csatorna abortálná a Mellékhatást, ugyanis hibái és hangsúlytévesztései ellenére sem emlékezetes pillanatokban, sem erős alakításokban (Nagy Zsolt, Barta Ágnes, Haumann Máté, Szalay Bence, Molnár Áron), sem ambícióban nem szűkölködik.

 

 

MELLÉKHATÁS – magyar, 2020. Rendezte: Kovács Dániel Richárd. Írta: Gasztonyi Kálmán, Csaba Bálint, Fehér Gáspár, Szombathelyi Amádé, Szőnyei Dávid. Kép: Gosztola Ábris. Szereplők: Adorjáni Bálint (Zoltán), Borbély Alexandra (Berta), Sztarenki Dóra (Anna), Nagy Zsolt (Zsolt), Tenki Réka (Kata). Gyártó: Solaz Media. Forgalmazó: RTL Klub. 10x50 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/07 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14587