KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Guglielmo Biraghi (1927–2001)
• (X) : 2001: science+fiction/tudomány és fikció

• Schubert Gusztáv: Sorskereskedők Igazság-bulvár
• Székely Gabriella: Semmi politika, filmesek vagyunk! Beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Bori Erzsébet: Megcsalatva Gyerekek – Koszovo 2000
• Dániel Ferenc: Az emberek szörnyülködnek, hurcolkodnak A részlet hatalma
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Rövidsarok Kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Háromezer méteres kép Beszélgetés Szécsényi Ferenccel

• Zalán Vince: Steven Soderbergh bukfencei Avantgard megvilágosodás
• Pápai Zsolt: Egyszemélyes Amerika Schizopolis
• Gelencsér Gábor: Drogma Traffic
• Varró Attila: Nosferatu árnyéka Vampiria
• N. N.: A vámpírfilm évszázada
• Hungler Tímea: Ördöggel cimborálva Dario Argento gótikája
• Kovács Marcell: Mösziő Ordas Mélyen az erdőben; Farkasok szövetsége
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Animáció az Óperenciás tengeren túl Észak-amerikai rajzfilmek
KRITIKA
• Varga Balázs: A múlt idő jele Sacra Corona
• Csengery Kristóf: Halálnak halála A csodálatos mandarin
• Ágfalvi Attila: Szapolyai, a dobrudzsai villanyszerelő Ennyiből ennyi
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: A sziget foglya
• Békés Pál: Patkánymese
• Bikácsy Gergely: Az élet csodái
• Kömlődi Ferenc: A mexikói
• Kúnos László: Miss Julie
• Köves Gábor: 15 perc hírnév
• Elek Kálmán: A pók hálójában
• Kézai Krisztina: Húgom, nem húgom
• Strausz László: Talpig majom
• Tamás Amaryllis: Lábad között
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hamis(h)

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Chucky kultusza

Bata Norbert

Cult of Chucky – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Don Mancini. Szereplők: Allison Dawn Doiron, Brad Dourif, Alex Vincent. Forgalmazó: Universal. 91 perc.

 

Don Mancini írói képzeletéből pattant ki a Chucky névre hallgató gyilkos bábu, s rendezőként is jegyzi a rá épülő franchise hetedik epizódját, a Chucky kultuszát. Az első három rész még Gyerekjáték-trilógiaként toborzott rajongókat a vudu varázslattal életre keltett bábunak, akit az útszéli fojtogató, Chucky szelleme száll meg. Talán mert időközben a rém ámokfutása önironikussá vált, s Chucky az obszcén humorú beszólások és a gonosz tréfák terén Freddy Krueger versenytársa lett, a negyedik rész (Chucky menyasszonya) a felvállalt önparódia felé kanyarodott el.

Legutóbb a Chucky átka kísérelte meg új alapokra helyezni a szériát, anélkül, hogy megtagadta volna az önironikus előzményeket. Ezt a szálat szövi tovább a Chucky kultusza, amely négy évvel azután játszódik, hogy Chucky előző vérengzését túlélte a tolószékhez kötött Nica (akit ezúttal is a Chuckyt megszólaltató Brad Dourif lánya, Fiona alakít). Nicát azóta elmegyógyintézetben őrzik, az új történet elején azonban kevésbé szigorú, nagyobb szabadságot adó szanatóriumba szállítják – ezt használja ki a kis vörös hajú rém. Az elmegyógyintézet szürkésfehér falai, kongó folyosói és a hófödte kert láttán joggal várjuk, hogy a Chucky által kiontott vér fröccsenése és csorgása fesse élénkre a steril felületeket, s ez természetesen így is lesz. Kellemes meglepetést okoz a találékonyság és játékosság, amellyel mindez levezényeltetik: akad közöttük morbiditásában is megkapó szépségű lefejezés, de szimplán mizantróp és vérszomjas attak is (kivált a cselekmény vége felé). Az egyre elborultabb ötletek leplezetlenné teszik, hogy a Chucky kultusza nem több – és nem kevesebb –, mint parodisztikus hangolású trashfilm, amely gátlástalanul kimaxolja az ebből fakadó lehetőségeket. Így Chucky – most először – szó szerint megsokszorozódik, önreflexív fricskát adva a sorozatgyártott játékoknak és a horrorfolytatásoknak egyaránt; mindeközben beépül a cselekménybe az eredeti trilógiából visszahozott Andy figurája (Chucky ősellensége, első célpontja), s a Brian De Palmát direktben idéző stiláris túlzások (osztott vászon, szobákon átívelő daruzás, tengelyvágás) is jóleső mosolyt fakasztanak. A több felől is nyitott befejezés szinte példátlan szemérmetlenséggel ágyaz meg a folytatásnak – s ez így van jól.

Extrák: A rendező és a producer audiokommentárja, kimaradt jelenetek, kisfilmek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13551