KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Guglielmo Biraghi (1927–2001)
• (X) : 2001: science+fiction/tudomány és fikció

• Schubert Gusztáv: Sorskereskedők Igazság-bulvár
• Székely Gabriella: Semmi politika, filmesek vagyunk! Beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Bori Erzsébet: Megcsalatva Gyerekek – Koszovo 2000
• Dániel Ferenc: Az emberek szörnyülködnek, hurcolkodnak A részlet hatalma
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Rövidsarok Kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Háromezer méteres kép Beszélgetés Szécsényi Ferenccel

• Zalán Vince: Steven Soderbergh bukfencei Avantgard megvilágosodás
• Pápai Zsolt: Egyszemélyes Amerika Schizopolis
• Gelencsér Gábor: Drogma Traffic
• Varró Attila: Nosferatu árnyéka Vampiria
• N. N.: A vámpírfilm évszázada
• Hungler Tímea: Ördöggel cimborálva Dario Argento gótikája
• Kovács Marcell: Mösziő Ordas Mélyen az erdőben; Farkasok szövetsége
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Animáció az Óperenciás tengeren túl Észak-amerikai rajzfilmek
KRITIKA
• Varga Balázs: A múlt idő jele Sacra Corona
• Csengery Kristóf: Halálnak halála A csodálatos mandarin
• Ágfalvi Attila: Szapolyai, a dobrudzsai villanyszerelő Ennyiből ennyi
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: A sziget foglya
• Békés Pál: Patkánymese
• Bikácsy Gergely: Az élet csodái
• Kömlődi Ferenc: A mexikói
• Kúnos László: Miss Julie
• Köves Gábor: 15 perc hírnév
• Elek Kálmán: A pók hálójában
• Kézai Krisztina: Húgom, nem húgom
• Strausz László: Talpig majom
• Tamás Amaryllis: Lábad között
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hamis(h)

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Úri viszonyok

Vajda Judit

Cafe Society – amerikai, 2016. Rendezte és írta: Woody Allen. Kép: Vittorio Storaro. Szereplők: Jesse Eisenberg (Bobby), Kristen Stewart (Vonnie), Steve Carrell (Phil), Blake Lively (Kat). Gyártó: FilmNation Entertainment / Gravier Production. Forgalmazó: Cinetel. Szinkronizált. 95 perc.

 

Woody Allentől a pályája alakulását egyre szomorúbb szívvel követők már rég nem várnak semmit, ezért színtiszta örömöt jelent, amikor nagy ritkán beköszön egy olyan mélységű mű, mint a Blue Jasmine vagy egy olyan bájos kis semmiség, mint az Éjfélkor Párizsban. A filmrajongók mély fájdalmára azonban az utóbbi években ennél sokkal gyakoribb, hogy a mester olyan rettenetesen félresikerült munkákkal próbálkozik kitartó rajongóinál, mint a totálisan semmitmondó Férfit látok álmaidban vagy az arcpirítóan lapos és közhelyes Abszurd alak.

Sajnos a menetrend szerint érkező szokásos évi termés esetében is az utóbbi tendencia érvényesül. Az Úri viszonyokban megint jó nevű színészgárda próbálja takargatni a nyilvánvaló tényt, hogy egy idő után a legjobb filmrendezőknek is (de Allennek mindenképpen!) nyugdíjba kéne vonulniuk. Ha egy írónak nincs semmi épkézláb ötlete, vagy keres tovább, vagy hagyja a fenébe. Kivéve, ha Woody Allennek hívják, mert akkor minden körülmények között papírra veti a művet, mintha pisztollyal kényszerítenék. És ugyanígy: emberünket az sem tántorítja el a rendezéstől, ha mindössze annyi jut az eszébe, hogy a képek alá mondva mesélje el a cselekményt.

Beillesztve az eddigi életműbe, az Úri viszonyok a választásokról és a hűtlenségről szól – előbbit a Melinda és Melindában, utóbbit a Vicky Cristina Barcelonában tárgyalta már Allen, természetesen sokkal jobban. Az új film nem csak a semmitmondásba, az unalomba is menthetetlenül belefullad azzal, hogy a főhős szerelmi ügyének ismertetésekor annyi közölnivalója sincs, mintha két távoli ismerősünkkel történteket mesélnénk el pár mondatban. Az Úri viszonyok ráadásul nem fut ki sehova – a semmiből a semmibe tart, így még az sem mondható el róla, hogy olyan mérsékelten élvezhető alkotás lenne, mint a Rómának szeretettel vagy a Káprázatos holdvilág.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12959