KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bűbájosok

Vajda Judit

Demi soeurs – francia, 2018. Rendezte és írta: Saphia Azzeddine és Francois-Régis Jeanne. Kép: Christophe Graillot. Zene: Damien Bonnel és Hugo Gonzalez-Pioli. Szereplők: Alice David (Lauren), Charlotte Gabris (Olivia), Sabrina Ouazani (Salma), Barbara Probst (Justine), Patrick Chesnais (Ügyvéd). Gyártó: Empreinte Cinema / SND Groupe M6. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 100 perc.

 

Az utóbbi években néhány hazai forgalmazó válogatás nélkül hozza be a francia filmeket, és a nagy számok törvénye alapján a merítésbe szép számmal kerülnek silány vagy semmitmondó alkotások. Épp ezért valódi örömöt jelent, ha (vélhetően inkább a véletlennek, mint az átgondolt forgalmazói döntésnek köszönhetően) felbukkan egy-egy jól sikerült darab. A Bűbájosok két, jószerével ismeretlen alkotó munkája (Saphia Azzeddine és François-Régis Jeanne a közös rendezésen kívül a forgatókönyvet is együtt írták), mégis érdemes a figyelemre. „A legjobb francia vígjátékhagyományokat követi” – ígéri a marketingszöveg, aminek szerencsére épp az ellenkezője igaz. Azzedine és Jeanne munkájának ugyanis pont az a legnagyobb erénye, hogy elhagyja a könnyebb utat, és a habkönnyű érzelmeket vicces szóvirágokba csomagoló könnyed szórakoztatás helyett – annak ellenére, hogy színtiszta vígjátékról beszélünk – mer mélyebbre menni.

Habár az alapszituáció (három féltestvér, akik addig nem is ismerték egymást, a közös biológiai apától örököl egy pazar belvárosi ingatlant, amelybe mindhárman beköltöznek) igazi helyzetkomikumot ígér, az alkotók inkább a karakterekre mennek rá, és annak mentén bontják ki a késő huszonéves lányok jellemét, hogy melyikük mit szeretne kezdeni a lakással.

Salma, Lauren és Olivia három nagyon eltérő személyiség, ráadásul Salma arab, Olivia pedig zsidó – Azzeddine-ék azonban itt sem a dolgok könnyebbik végét fogják meg, és nem kezdenek olcsó poénkodásba. Az identitás ugyanakkor alapvető fontosságú a filmben, és miközben a lányok a lakásért küzdenek (bejön ugyanis egy további konfliktus), egyre határozottabban tudják megfogalmazni, hogy kik ők, és mit akarnak az élettől. A komédia műfajától merőben szokatlan módon mire eljutunk a cselekmény végéig, egyikük-másikuk még valódi jellemfejlődésen is keresztülmegy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13846