KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rossz anyák

Kovács Kata

Bad Moms – amerikai, 2016. Rendezte és írta: Scott Moore és Josh Lucas. Kép: Jim Denault. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Mila Kunis (Amy), Kristen Bell (Kiki), Kathryn Hahn (Carla), Christina Applegate (Gwendolyn), Jada Pinkett Smith (Stacy). Gyártó: Block Entertainment / STX Entertainment. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 100 perc.

 

Dr. Spock és a kötődő nevelés után íme az új trend a gyereknevelésben: belátni, hogy az ember nem csinál mindent tökéletesen. Az anyaszerep a csúcsra járatott maximalizmus terepe, 0-24-es érzelmi, fizikai és szellemi készenlét. És bármennyire is univerzális konstrukció, mégis alapvetően meghatározza a társadalmi kontextus. Az átlag amerikai anya gyereke születése után hamar újra munkába áll, rengeteg feladatot ró rá a gyereket gondozó intézményrendszer (maratoni SZMK értekezletek, kirándulások, sütivásárok), egyszerre küzd férje egyre lanyhuló figyelméért és verseng a játszótéri anyukák tökéletességével, így viszonylag könnyen körülhatárolható a kiégésének oka is.

A Rossz anyák főhősnője, Amy éppen itt tart: húszévesen szült, napjai a kiskamasz gyerekei körüli feladatok, saját karrierje, valamint tohonya férje (és Stukker nevű kutyája) háromszögében telnek. És amikor minden összeesküszik ellene, úgy dönt, feladja, mostantól mindenki gondoskodjon magáról, beáll a „rossz anyák” triójába (Kristen Bell, Kathryn Hahn). Rögtön megismerkedésük estéjén vad szupermarketbeli piálós balhézásban kötnek véd- és dacszövetséget (a slow-motion party-montázs a film egyik legemlékezetesebb jelenete), mindhárman belátják, nem tökéletesek, és innentől mernek szabadon káromkodni, piálni, szexelni. Ugyanakkor nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy kötelező jellemfejlődés gyanánt a film megköveteli tőlük, nyerjék meg az SZMK-elnökválasztást, szerezzék vissza utálatos főnöküktől az állásukat, szelídítsék meg kölykeiket, bocsássanak meg a volt férjüknek és szerezzenek új pasit, azaz az élet minden területén álljanak a sarkukra. A hollywoodi receptre készült „rossz” filmek között (Tapló Télapó, Rossz tanár) ez a mostani mégis a felső kategóriába esik, ami elsősorban a kiváló castingnak és a három színésznőnek (plusz az ellenlábast alakító Christina Applegate-nek) köszönhető. Ugyanakkor eszünkbe juttathatja a gyerekvállalás-tematika olyan midcult darabjait is, mint A legszebb dolog vagy a Szemünk fénye, melyek újranézésre azért sokkal érdemesebbek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12889