KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csinibabák

Forgács Nóra Kinga

Cupcakes – izraeli, 2013. Rendezte és írta: Eytan Fox. Kép: Arad Sawat. Zene: Haim Frank Ilfman. Szereplők: Dana Ivgy (Dana), Ofer Shechter (Ofer), Efrat Dor (Efrat), Yael Bar-Zohar (Yael), Keren Berger (Keren). Gyártó: Chic Films / Bananot. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 90 perc.

A Csinibabák egy jószomszédokból megalapuló popformáció meséje, akik az Universong dalversenyen mérettetik meg magukat Izrael színeiben, miközben a banda minden egyes tagja esetében valami más, személyes probléma megoldása az igazi tét. Az alaphelyzet nem túl eredeti. A film hatalmas erőssége azonban, hogy már-már pimaszul „laza”. A felszabadult alkotói hozzáállás áthatja az ábrázolás módját éppúgy, ahogyan a bemutatott karaktereket és problémákat is. A tarka szomszédságban találhatunk rendszeresen női ruhákba bújó, óvodapedagógusként dolgozó meleg srácot, konzervatív papa által pályára állított friss diplomás huszonévest, leszbikus dalszerző énekesnőt, egomán családanyát, ex-fehérneműmodellt és elhivatott bloggert egyaránt. Nem a másság fogalmazódik meg konfliktusforrásként, ezen rég túl van a film. A szűkre szabott karakterrajzok hiteles, szerethető, és a kiscsapatba-társadalomba egyaránt integrált figurákat láttatnak, akiknek megvannak a saját gondjaik, legyen szó a közös élet dinamikájának kérdéseiről egy meleg, leszbikus vagy hetero kapcsolatban, vagy a saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásokról, a boldogság és boldogulás kérdéseiről különböző életszakaszokban. A média, a politika vagy a konzervatív hagyomány is személyes viszonyokra adaptálva nyer megbocsátó kritikát, nyertesként hozva ki a játékból az egyéniséget, eredetiséget és a szeretet összefonó erejét.

A filmnyelv hasonlóan tarka, mégis öntudatos. A zenés betétek a posztmodern musical-léttel kacérkodnak, az új hullámos európai modernizmus is kap egy mosolyra késztető gesztust, a hollywoodias happy end-kényszer pedig remekül összebékül a helyzet- és helyszínspecifikus öniróniával, a realitás talajáról elrugaszkodó mesélőkedv a blogbejegyzések nyújtotta reflektív kommentárral. Így lesz filmünk minden túlhabzása ellenére őszinte, tanulságaiban megfontolandó és szórakoztató.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11625