KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Francia szépség

Pápai Zsolt

La Belle Personne – francia, 2008. Rendezte: Christophe Honoré. Szereplők: Louis Garrel, Léa Seydoux, Grégoire Leprince-Ringuet. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 93 perc.

Christophe Honoré direktor lassan tíz éve gyúrja az ipart, stabil tagja a kortárs rendezők és forgatókönyvírók középmezőnyének, néhány szolid sikerrel a háta mögött (Szerelmesdalok; Anyámat!). 2008-as munkája a francia irodalom egyik gigaklasszikusának, Madame de Lafayette Clèves hercegnőjének laza és kortárs közegbe helyezett adaptációja.

A történet a beteljesületlen szerelem átokcsapásáról szól. A főszereplő a fiatal középiskolai olasztanár, Nemours, a tantestület bikája, aki nem válogatós és nem részrehajló: kollégái és diákjai közül egyaránt verbuvál alkalmi szeretőket magának. Lezserül lépdel egyik kapcsolatból a másikba, botladozni csak akkor kezd, amikor találkozik Junie-vel, a diáksereglet porcelánbőrű dívájával. Junie megsebzi Nemours magabiztosságát, és paradox mód még az is súlyosbítja a férfi krízisét, hogy érzelmei viszonzásra találnak. A tanulság: lehet, hogy a nagy szerelmek az égben köttetnek meg, de a földön szakíttatnak szét.

Christophe Honoré nem kizárólag erre a központi cselekményszálra koncentrál, ágas-bogas érzelmi válságok sorát mutatja meg a toldalékfigurák viszonylatait elemezve. A film erejét a két főszereplő játéka adja, no meg az epizódokat színező franciás kedély: a zenegépből felhangzó dalok érzelmi viharokról és az elmúlásról sustorognak; az utcákon az ősz búsong monotonon; és valami különös oknál fogva valamennyi jelenet fülletegen érzéki, játszódjon bár szobabelsőben, tanteremben vagy exteriőrben. Ilyesmi lenne a Házibuli, 16-os karikával, ha René Clair rendezné.

Mindazonáltal gyengíti az opuszt a folytonos elkalandozás a történet fősodrától, továbbá hiteltelen egy-két szituáció is (például az, amelyikben a diák a magánéletéről faggatja tanárát a tanórán). A legzavaróbbak azonban a mélyebb jelentés nélküli és csupán a sztori mozgásban tartását célzó véletlen fordulatok. Több olyan jelenet akad ugyanis, amelyekben két szereplőt kihallgat vagy kifigyel egy spontán módon arra kódorgó harmadik. Ezek a megoldások, a mellékszálakhoz hasonlóan, csorbítják a cselekmény egységét, pedig egy kis dramaturgi pluszmunkával a problémák megoldhatóak lettek volna.

Extrák: Christophe Honoré Hotel Kuntz című rövidfilmje; előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10705