KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

E-mozi

A legnagyobb japán

Sepsi László

Dai-Nipponjin – japán, 2007. Rendezte és írta: Hitoshi Matsumoto. Kép: Hideo Yamamoto. Zene: Towa Tei. Szereplők: Hitoshi Matsumoto (Masaru Daisatou), Riki Takeuchi (Hanerunojyuu), Ryunosuke Kamiki (Dounojyuu), Itsuji Itao (Niounojyuu), Ua (Manager Kobori). Gyártó: RealProduct / Yoshimoto Kogyo Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 113 perc.

 

A teljes harci díszben feltámadt óriásszörnyek napjainkban két fronton ostromolják a filmszínházakat: A Köd és a Cloverfield a műfaj ötvenes években született darabjaiból ismerős szorongásélményt csempészte vissza a vászonra, ahol a nukleáris világégés helyett a fő fenyegetést már a terrorizmus jelenti. Ezzel párhuzamosan Szörnyek az űrlények ellen és A legnagyobb japán a paródia irányából közelít a kifogyhatatlannak tetsző téma felé: itt a mérethorror elsősorban groteszk attrakció, mely nem egyszerűen megfogalmazza a szorongást, hanem annak abszurditását kihangsúlyozva a humort kínálja ellenszerként.

Matsumoto Hiroshi áldokumentumfilmjének hőse rezignált, macskákkal élő, elvált családapa, aki toronyház méretűre növekszik, amint újabb monstrum kezdi cafatokra szedni Tokiót, és elkalapálja a másik dimenzióból érkező betolakodót. Mindezt a kamerák kereszttüzében és az ambivalens szuperhős-lét szorításában: A legnagyobb japán a kaiju-eiga hagyományok kiforgatásán túl legalább annyira folytatója a néhány éve megjelent, ironikus szuperhős-filmek (A hihetetlen család, Hancock) indította trendnek is. Ám ami legfőbb erejét adja, az mégsem az abszurd mockumentary-körítés vagy a felettébb ötletes monstrumok: Matsumoto filmje a látszat ellenére is hűen követi a tematika klasszikusainak logikáját. Ahogy A hihetetlenül zsugorodó ember megfogalmazta az átlagpolgár sokkoló találkozását a mindent átható relativitással, úgy A legnagyobb japán is a hétköznapi küzdelemről szól, ahol két mosogatás között olyan méretes rémségekkel kell szembenézni, mint egy gazdasági világválság vagy egy sertésinfluenza-járvány. Az pedig minden humora ellenére is hátborzongatóvá teszi a legnagyobb japán történetét, hogy sorsa – elődeivel szemben – már a sztoikus beletörődés kínálta egérúttal sem kecsegtet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9866