KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmvilág alapítvány az első filmért

Durst György

 

A magyar filmművészet megújítására tett eddigi kísérletek a megváltozott gazdasági-társadalmi környezetben nem hoztak átütő eredményeket. Nem kívánom, talán nem is tudom ennek okát pontosan megnevezni –, véleményem szerint néhány felkért szakember vitaindító dolgozata után szélesebb körű megbeszélés keretében kerülhet sor feltárására, s ezek után a teendők megfogalmazására.

Egyetlen példa a sok közül: az utánpótlás kérdése. Az elmúlt két évben a Magyar Filmszemlék versenyprogramjában bemutatott egész estés játékfilmek közül – a katalógusok szerint 45 film készült – egyetlen elsőfilmes munkája nevezhető hagyományos játékfilmnek, Fekete Ibolya Bolse vita című alkotása. Jónéhány film átmenet a dokumentum és a fikció között, többnyire videótechnikával készültek, vitatható kép- és hangminőségben. Ahhoz, hogy a vetítőtermek közönsége előtt és a nemzetközi megmérettetést jelentő fesztiválokon felvegyük a versenyt az ott bemutatott művekkel, ez a pénztelenségből fakadó kényszerű kompromisszum nem hozhat eredményeket. Jellemző, hogy a már említett Bolse vita aratta a legnagyobb sikert az elmúlt két évben kül- és belföldön egyaránt.

A főiskola rendezői diplomájával rendelkezők, vagy a független filmezés területéről érkező tehetségek első nagyjátékfilm tervük megvalósításakor olyan akadályokba ütköznek, amelyek leküzdése – mind rendezői, mind produceri oldalról – lehetetlennek bizonyul. Példa lehet erre, hogy egy, az idei filmszemlére benevezett első film a mai napig sem tudott elkészülni.

Az MMA Játékfilmes kuratóriumának gyártási támogatásra vonatkozó döntései az idén négy egész estés első filmest hoztak „helyzetbe”, ám (az egyébként elfogadható pályázati előírások) eddig ténylegesen egy film forgatását tették lehetővé. A magyar film megújítását célzó szándék – amelynek egyik legfontosabb eleme az új arcok, tehetségek felfedezése és forgatási lehetőséghez juttatása –, valamint a tényleges lehetőségek között továbbra is nagy a távolság.

A fentiekben vázolt helyzet megváltoztatása érdekében – európai mintákhoz hasonlóan – létre kívánok hozni egy alapítványt az első filmért.

Kérem a szakmai szervezeteket, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékeseit, hogy támogassák a terv megvalósítását.

Az Alapítvány neve és székhelye: PREMIER PLAN Alapítvány

1211 Budapest, Kossuth L. u. 62.

 

Durst György

producer

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1678