KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bloodshot

Kovács Gellért

Bloodshot – amerikai, 2020. Rendező: Dave Wilson. Írta: Jeff Wadlow és Eric Heisserer. Kép: Jacques Jouffret. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Vin Diesel (Garrison), Guy Pierce (Harting), Sam Heughan (Dalton), Talulah Riley (Gina), Toby Kebbell (Axe), Lamorne Morris (Wilfred). Gyártó: Columbia Pictures / Bona Film Group / Cross Creek Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 109 perc.

 

Mivel a Sony-Columbia a Marvel Studios-szal kialkudott új Pókember-filmek mellett kénytelen beérni a nagy szuperhős-filmtorta vékonyabb szeleteivel (Venom, Morbius), üzleti szempontból teljesen érthető, hogy más képregényes kiadók művei iránt is erősen érdeklődnek. Jöhet bármi, amelyből sikeres franchise-t lehet csinálni. Így szerezték meg maguknak a Valiant Comics elit osztagosát, a kilencvenes években született Bloodshotot, aki több évtizeddel a Robotzsaru és a Tökéletes katona után zsánerfilmes szempontból nem tűnik túlságosan izgalmas figurának: miután akció közben meghal, egy magáncég feltámasztja, s nanotechnológia segítségével sérthetetlen gyilkológépet szerkeszt belőle. De a címszereplőben persze ott marad a lelke és öntudata, s nem engedi, hogy távirányítású gépként bánjanak vele „teremtői”.

A Bloodshot tipikus biztonsági játék egy sokat kockáztatni nem kívánó hollywoodi stúdiótól: 42 milliós költségvetésén olyan nagyot nem lehet bukni, Vin Diesel pedig jó ideje szeretne magának a Halálos iramban mellé egy másik jövedelmező mozisorozatot. Az eddig videójátékok és látványfilmek vizuális effektjeivel foglalatoskodó Dave Wilson a trükköket tekintve korrekt munkát végzett (bár azért látszik, hogy komoly korlátok között kellett dolgoznia), ám ami a film történetét, humorát, dögösségét illeti, éppen hogy a középszert képes csak megütni. Az akciósztár megy előre, ahogy szokott, Guy Pearce megbízhatóan gonoszkodik (ahogy akkor szokott, amikor ilyesfajta haknit vállal), a cselekmény zakatol előre, különösebb meglepetést nem okozva, unásig ismert panelek mentén. Túl lehet élni, de sokkal inkább való valamelyik streaming-szolgáltató kínálatába, mint a multiplexek nagyvásznaira. Ha nincs Vin Diesel, meglehet, nem is próbálkoztak volna vele máshol.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14516