KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Látlak

Varró Attila

I Still See You – amerikai, 2018. Rendezte: Scott Speer. Írta: Daniel Waters regényéből Jason Fuchs. Kép: Simon Dennis. Zene: Bear McCreary. Szereplők: Bella Thorne (Veronica), Richard Harmon (Kirk), Dermot Mulroney (Bittner), Amy Price-Francis (Mrs. Calder). Gyártó: Gold Circle Films. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 98 perc.

 

Amennyiben minden filmadaptáció az alapmű kísértetének tekinthető, amely a legfontosabb vonásokra redukált képmásként jelenik meg a vásznakon/képernyőkön, Daniel Waters Break My Heart a 1000 Times című young adult regényének idei filmverziója pontosan olyan, mint a történet sajátos szellemalakjai. A közeljövőben játszódó disztópia-thriller, amelyben egy Esemény nevű rejtélyes katasztrófa több millió amerikai halálát okozta, majd a halottak szellemeit folytonosan ismétlődő, kurta képsorok formájában rászabadította a túlélőkre, a YA-műfajoktól szokatlanul költői és gondolatgazdag alkotás 16 éves hősnője nyomozásáról a fürdőszobájában kísértő, ismeretlen kamaszfiú után – az eddigi játékfilmes pályáját kizárólag durván aszimmetrikus tinirománcoknak szentelő Scott Speer (lásd a Step Up: Revolution dúsgazdag lány-szegény fiú tánc-musicaljét vagy a Midnight Sun szerelmi melodrámáját egy halálos napfény-allergiában szenvedő kamaszlányról) azonban csak az alapszituációt és néhány ütős mémjét tartotta meg a forrásműnek, pársoros videoklip-sztorivá kurtítva a komplex cselekményt.

A Látlak nem több egy kortárs kísértetfilm-klisékhez igazított és ezerszer látott tizenéves szerelmi háromszög-történetnél, amelynek végkifejletre hagyott egyetlen fordulata már a regény expozíciójában kiderült: így hát az odáig vezető másfél óra főként azzal telik, hogy Speer összehozza goth-hősnőjét az osztály antiszociális szépfiújával, erőszakolt sokk-jelenetekkel próbálja kihangsúlyozni a nyalka szellemlegény fenyegető mivoltát, valamint esetlen sci-fi magyarázatot kerekít a regényben homályban hagyott Eseményre, amely egy füst alatt takaros és teljesen felesleges kapcsolathálót is teremt valamennyi fontos szereplő között. Az egyetlen, érdekesség amit a rendező hozzáad az alapműhöz, az a „hiányzó apa”-motívum felerősítése és megsokszorozása – ám a regény ismerete híján ez a szerzői üzenet is észrevétlenül elvész a rémisztgetések és szenvelgések áradatában, akárcsak maguk a félpercnyi, halovány szellemapák gyermekeik mozgalmas-érzelemdús kamaszéletében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13869