KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A bűnös

Pethő Réka

Den skyldige – dán, 2018. Rendezte és írta: Gustav Möller. Kép: Jasper Spanning. Zene: Carl Coleman és Caspar Hesselager. Szereplők: Jakob Cedergren (Asger Holm). Gyártó: Nordisk Film Productions / Spring. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 85 perc.

 

A klausztrofób, egy helyszínes thrillerek sikerének az a kulcsa, hogy fenn tudja-e tartani az érdeklődésünket a játékidő teljes hosszára kizárólag a szereplők közti párbeszéddel. Ezt a tematikát jellemzően párkapcsolati témákat feszegető drámák (Blue Jay, A nő másik arca, Tegnap éjjel) és thrillerek alkalmazzák sikerrel. A Locke-ot idéző A bűnös mindössze egyetlen (látható) szereplővel és két erős, bár kiszámítható fordulattal is feszültséggel teli, izgalmas thrillert teremt. A film másfél órája alatt mindössze egy rendőrségi segélyhívó vonal végén ülő tiszt, Asger Holm látható. A férfihez befut egy hívás, amelyből néhány kérdés után kiderül, a telefonáló nőt elrabolták, és miközben hívását azzal álcázza elrablójának, hogy a gyermekét nyugtatja meg, igyekszik jelezni a rendőrségnek a vészhelyzetet. A főhős igen-nem kérdésekkel próbál minél több információhoz jutni a nő helyzetéről, majd a telefonban található GPS segítségével szerez pár támpontot, ám a környéken járőröző rendőrök így sem tudják megtalálni a mozgásban lévő járművet. Asger mégsem hagyja annyiban a dolgot, makacsul mindent megtesz, hogy előrébb lépjen az ügyben – és mint fokról-fokra kiderül, erre hivatástudatán túl személyes oka is van.

A dán Gustav Möller első nagyjátékfilmje talán azért működik jól, mert a rendező kiválóan eltalálta az arányokat a közeg megteremtésekor. Rögtön a film elején ízelítőt kapunk belőle, milyen sajátos gondolkodást követel kizárólag hallás alapján megítélni a vonal másik végén zajló helyzet súlyosságát: mint például a sürgősen mentőt követelő lány hívásakor, akivel mindössze annyi történt, hogy félrészegen elesett a biciklivel. Ahogy haladunk előre a történetben, a szorongató érzés egyre erősebb lesz, és mind jobban várunk rá, hadd pillantsuk meg végre, mi történik a telefon másik végén. De ahogy Asgernek, úgy nekünk sem lesz erre lehetőségünk, ám így sem vesszük le a szemünket egy pillanatra sem a vászonról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13864