KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Grease

Varga Zoltán

Grease – amerikai, 1978. Rendezte: Randal Kleiser. Szereplők: John Travolta, Olivia Newton-John, Stockhard Channing. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 110 perc.

 

Negyven éve készült, hatvan esztendővel ezelőtt játszódik, nézők milliói számára megunhatatlan, dalai pedig kiirthatatlanok a rádiók slágerkészletéből: az idén jubiláló Grease (magyar címváltozata: Pomádé) a filmmusical történetének mindmáig egyik legnagyobb s legtartósabb sikere. Miként számtalan zsánertársa, a Grease is a színpadról (Chicagóból és a Broadwayról) érkezett a vásznakra és a képernyőkre. A film a szerelmi szállal együtt is mindenekelőtt nosztalgikus és felettébb idealizáló visszapillantás az ötvenes évek Amerikájára, középpontban a gimnáziumi élettel, illetve annak jellegzetes figuráival és kellékeivel – a zselézett séróval pózoló bőrdzsekis vagányokkal és a rózsaszínben feszítő cicamicákkal éppúgy, mint az áramvonalas járgányokkal. A Grease-ben a maroknyi tőmondatban is összefoglalható sztorihoz (miféle sztorihoz?) fülbemászó dalok, remekbe szabott koreográfia, kellemesen tarkabarka látványvilág s egytől egyig markáns karakterek társulnak – élen a Szombat esti lázból áttáncolt John Travolta és az itt debütáló Olivia Newton-John szerelmespárjával. Kétségkívül ezek kombinációja adja a Grease töretlenül őrzött élvezeti értékét, illetve az a nem mellékes tényező, hogy a film legalább annyira működőképes vígjátékként, mint musicalként. S ez nem csak a Grease szándékoltan humoros elemeinek (köztük a pikáns beszólásoknak) köszönhető, mert az is mindvégig mosolyfakasztó, hogy (késő) huszonévesek, sőt kora harmincasok próbálnak – igen csekély meggyőző erővel – végzős gimnazistának látszani. Mégis, a Grease-ben ebből naiv báj fakad, olyan vonzerő, amely bár borotvaélen egyensúlyoz, mégsem torkollik önparódiába, avagy campbe (ami például biztosan nem mondható el Newton-John következő musicaljéről, a campet brutálisan fölfokozó Xanaduról). A szó szerint felhők fölé ellebegő epilógus vidámparki helyszíne is nyomatékosítja, hogy musicalklasszikusunk a szórakoztatóipar termékei közül alighanem a habcsókhoz és a vattacukorhoz áll a legközelebb – a Grease nem csupán minden középiskolába helyezett musical ősmintája, de a tökéletes giccsfilmek egyike is.

Extrák: A jubileumi évfordulóhoz – DVD-n és Blu-Ray lemezen egyaránt – alaposan felöltöztették extrákkal az ünnepeltet. Rendezője, Randal Kleiser és a koreográfus, Patricia Birch közös audiokommentárja tartalmas betekintést nyújt a kulisszák mögé, miként a film elkészítését és színpadi előéletét bemutató kisfilmek is informatív néznivalók. További kisfilmeket láthatunk a koreográfiáról és a filmben feltűnő járművekről; az animált főcím és a jelenetek némelyike alternatív változatban is megtekinthető; kapunk egy csokorra valót kimaradt jelenetekből is; valamint fotógalériákból és egyéb interjúkból is szemezgethetünk. Az audiokommentár kivételével valamennyi extrához magyar felirat is található.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13839