KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 32., Millenniumi Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és angyalok Játékfilmek
• Bikácsy Gergely: Kamasz Budától kamasz-Debrecenig Elsőfilmesek
• Stőhr Lóránt: Még csak húsz százalékon égünk Beszélgetés Hajdu Szabolccsal, Mundruczó Kornéllal és Török Ferenccel
• Muhi Klára: Kézigránát, levélbomba, szelíd Apokalipszis Kisjátékfilmek
• Ormos Mária: Hű filmemlékezet Dokumentumfilmek
• Gelencsér Gábor: Költött valóság A dokumentarista módszer

• Forgách András: Túl közel a távolsághoz Szerelemre hangolva
• Turcsányi Sándor: Mozi a téren Cseh hullámok
• Dániel Ferenc: Švejkelés Rudolf Hrušínský-sorozat
• Bori Erzsébet: Hátranézet Új orosz filmek
• Trosin Alekszandr: Galivúd Orosz filmtörvény
• Schubert Gusztáv: A detektívek bűne Rekviem a film noirért
MÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Digitális felforgatás Média-stratégiák és a harmadik út

• Takács Ferenc: Angol dada Monty Python Repülő Cirkusza
KRITIKA
• Varga Balázs: Rend nélkül Anarchisták
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Harry csak jót akar
• Varró Attila: Ó, testvér, merre visz utad?
• Ádám Péter: Csokoládé
• Korcsog Balázs: Taxi 2
• Csont András: Fedezd fel Forrestert!
• Elek Kálmán: Sátánka
• Köves Gábor: Túszharc
• Harmat György: Férfibecsület
• Kézai Krisztina: Majdnem híres
• de Châtel Andrea: Mi kell a nőnek?
• Hungler Tímea: Bagger Vance legendája
• Tamás Amaryllis: Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Riki-tiki tévé

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hangya és Darázs

Benke Attila

Ant-Man and the Wasp – amerikai, 2018. Rendező: Peyton Reed. Forgatókönyv: Chris McKenna, Paul Rudd, Erik Sommers. Kép: Dante Spinotti. Szereplők: Paul Rudd (Hangya), Evangeline Lilly (Darázs), Michael Douglas (Hank), Michelle Pfeiffer (Janet), Laurence Fishbourne (Bill), Walton Goggins (Sonny), Hannah John-Kamen (Szellem). Gyártó: Marvel Studios. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 118 perc.

 

A Bosszúállók: Végtelen háború bizonyította, hogy a Marvel Moziverzum tíz év alatt túlzsúfolttá vált, és önálló filmjeiken kívül a Marvel nem nagyon tud mit kezdeni olyan hősökkel, mint a Fekete Párduc, a Galaxis Őrzői vagy a Hangya. Ezért a Marvel Studiost vezető progresszív konzervatív Kevin Feige igyekszik éppen annyi teret engedni a kísérletezésnek, hogy a stúdió ugyanarra a cselekményvázra felépített szuperhősfilmjei két órára megadják az egyedi élmény illúzióját a rajongóknak. Az Őrzők és a hirtelen zsugorodó betörő történetét öniróniával, a 2015-ös Hangyát a heistfilm műfajával próbálta színesebbé tenni a stúdió. Bár utóbbi még így is haloványra sikeredett, elkészült a folytatás A Hangya és a Darázs formájában.

A folytatásban az alkotók az első részéhez hasonló heistfilmes cselekményt feleslegesen túlbonyolító szálakat vezetnek be. Ezúttal a régi Hangya, Dr. Hank Pym feleségét, a Darázs évtizedek óta eltűnt édesanyját kellene kimenteni a szubatomi űrből, de a hősök számításait keresztül húzza egy gengszter és egy titokzatos Szellem nevű harcos, akik egyaránt Dr. Pym összezsugorítható laborjára pályáznak. Az alkotók érezhetően nem bíztak az izgalmasnak ígérkező, atommagba vezető mentőakcióban, mert azt újra és újra feleslegesen akasztják meg a riválisok. Ha éppen látótávolságba kerül egy üresjárat, akkor logikai bukfencek és összecsapott fordulatok árán a semmiből tűnik elő a főhősök nyomában loholó gengszter vagy a Szellem. Ráadásul A Hangya és a Darázs elődjéhez képest túl komolyan veszi önmagát, így ha összetettebbnek tűnik is, végeredményben alulmarad az egyszerűsége miatt szórakoztatóbb első résszel szemben. A visszafogottan humorizáló Hangya ezúttal sem tudott felnőni a Bosszúállókhoz, a Marvel legjobb udvaribolondját, Deadpoolt viszont a stúdió még nem volt képes beletuszkolni a Moziverzumba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13777